UN PUNCT DE VEDERE BIBLIC ASUPRA MOARŢII (Carte)

 

BIBLIAI NÉZŐPONT AZ EMBER HALÁLÁRÓL

 

Meghalunk teljesen vagy nem halunk meg teljesen? Csupán a testünk hal meg, vagy a lelkünk is?
Bibliai nézőpont az ember haláláról és feltámadásáról – mint egyetlen reménységünk, a Biblia fényében

 

In memoriam Dévai Biró Mátyás, “Magyarország Luthere”

 

Ki volt Dévai Biró Mátyás?

---
Régóta vita tárgya, ha az ember teljesen halandó-e vagy sem. A legtöbb ember szerint, az ember amolyan kétéletterűs (dimenziós) lény és ezért csakis a hústeste halhat meg, de a lelke nem. Azt mondják, a lélek tovább él, egy másik élettérben (dimenzióban). Ezek szerint, a hústest csupán egy tömlöc, amelyben a lélek fogva van, a halál pedig egy kapú egy másik élettér felé. Ezért, az ember, mint tudatos lény valójában nem hal meg, hanem tovább él ebben a másik élettérben.
Sok éve, figyelmesen olvasom a Bibliát és tanulmányozom e kérdést, összevetve a Biblia mondanivalójával e témában.
Valójában, a Biblia nézőpontja homlokegyenest más vélemény. És mivel a szent könyv mondanivalója tulajdonképpen Isten mondanivalója is egyben, a tét igen nagy horderejű. Figyelemre méltó az is, hogy e két ellentétes vélemény már az Édenkertben alakult ki. Isten becsületes figyelmeztetése ellenére, a becstelen Sátán azt próbálta elhitetni az első emberpárral, hogy bizony nem halnak meg. Mekkora hazugság volt ez!
Nos, hogyan viszonyuljunk mi e kérdéshez? Szavahihetőnek fogadjuk el Isten közleményét vagy fenntartásokkal?
"Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust." János 17:3

Felebaráti szeretettel és felelösségtudattal terjesztem kutatásaim eredményét a nagyközönség felé.



I. A testről

A hústestről mindenki tudja és állítja, hogy meghal. Ezért a róla szoló anyag rövid lesz.

A testről általában mint az emberi vagy állati hústestről szoktunk beszélni, azonban a Biblia szerint vannak szellemi testek is (1Korintus 15:40,44,49). Azaz a szellemi lényeknek szellemi testük van, beleértve azok testét is akik az elragadtatás utáni átváltozáskor az égbe kerülnek (1Korintus 15:50-54). 

Érdekes módon, az emberi hústest jelentős része vízből (H2O) áll.

A Wikipédia Enciklópédia szerint, egy 60 kg emberi hústest legnagyobb részét négy kémiai elem alkotja, de természetesen kissebb mennyiségben más elemek is vannak:

Oxigén ... 38.8 kg ... 25.5 atomszázaléka
Szén ... 10.9 kg ... 9.5 atomszázaléka
Hidrogén ... 6.0 kg ... 63.0 atomszázaléka
Nitrogén ... 1.9 kg ... 1.4 atomszázaléka
Összesen 57.6 kg ... 94.4 atomszázalék ... 

Milyen egyenlőtlen eltolódás!

Ezek szerint az ember jelentős része színtelen gázokból áll (Oxigén, Hidrogén, Nitrogén), 89,9 atomszázalék és mégis színes és szilárd anyag. Hogyan váltak színessé és szilárdá az embert alkotó gázok? Bonyolult kémiai úton, Isten bölcs és csodás ereje által.

"Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy a mi látható, a láthatatlanból állott elő." Zsidókhoz 11:3

Ebből a bibliaversből - de persze másokból is - megérthető, hogy a Föld, mind bolygó, nem létezett öröktől, hanem a láthatatlanból - az emberi szemmel láthatatlan dimenzió anyagából (Isten honának energiájából) - jött létre. Az a tény hogy az ember felépítése javarészt gázokból áll, nem mond ellent annak a Biblia kijelentésének, hogy az ember a földből lett megalkotva (1Mózes 2:7). Gondoljunk arra, hogy a földben ott van a víz, a vízben pedig ott vannak a gázok.

A hústestet alkotó gázok és más anyagok, nem is olyan fontosak, inkább az az információsbázis (szellem) fontos ami bennük található és ami szinessé, szilárdá és "élővé" teszi őket. Így van ez szellemi téren is, az információ az ami igazán fontos, nem pedig a testünk:

"A szellem (pneuma) az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, szellem (pneuma) és élet." János 6:63

Ha az élet a szellemben van, fontos megismerni mi is valójában a szellem?


II. A szellemről

Egyesek szerint, a szellem és a lélek szavak szinonimák és ugyanazt jelentik. Mások szerint meg nem. Íme egy ilyen nézőpont.

"A lélek vagy szellem kérdés lélektani megközelítése

Süle Ferenc dr.

 A magyar bibliafordítás olyan lényeges alapfogalmakat illetően, mint a lélek és a szellem kifejezés sajnos pontatlan, és ez jelentős értelmezési zavarokat is okoz. Az emberi specifikumra, a lelkének, lelkiségének, szellemi voltának fogalmára azonban a legtöbb nyelv két kifejezést használ (a görög: psyche és pneuma, angol: soul és spirit, a német: Seele és Geist, a latin: anima és spiritus, francia: ame és espirit, héber: nefes és ruah, arab: waham és ruah, szanszkrit: manasz és atman, buddhi, stb.). 
A Krisztust követésre törekvő, a Biblia szelleméből táplálkozó orvoslás, egyben mindig lélekgyógyítás is. Érdemes, és talán szükséges is lenne, ezért a problémával a Magyar Keresztény Orvosok Társaságának is foglakoznia, az igei tisztánlátás érdekében.
 Gyönyörű magyar nyelvünknek a szép lélek és szellem kifejezése többek szerint megfelelő a görög psyché és pneuma fordításának. Ezzel azonban Magyarországon többen, elsősorban a teológusok közül, nem értenek egyet, és a bibliafordításokban csak a lélek szót alkalmazzák. Így a Biblia magyar fordítása éppen ebben a rendkívül fontos kérdésben zavarossá válik. Félnek a fogalomzavartól, pedig ezzel még fokozzák is azt. A konfúzió hatásait viszont, tudomásom szerint nem vizsgálták. Kivételt képez a Csia Lajos általi Újszövetség fordítás, ami meri a pneumát következetesen szellemnek fordítani [Csia 1978]. Azóta néhány új fordítási próbálkozás is megjelent, és a vallásos irodalomban is egyre gyakrabban fordítják a pneumát szellemnek.
Avval érvel több teológus – amiben sok igazság is van – hogy a lélek és szellem fogalom köznapi magyar értelmezésében olyan sok tisztázatlanság, zavaros implikáció van, hogy érdemesebb ezt inkább elkerülni. Ezzel viszont nem tudok egyet érteni. A két fogalom teológiai és lélektani, különösen valláslélektani jelentősége olyan nagy, hogy nem tartom kikerülhetőnek az egyértelmű fogalomhasználatot, mivel maga a kikerülés még tovább növeli a fogalmi konfúziót. Ennél még az is jobb lenne talán, ha a görög eredetit használnánk. Akik azonban a lélek, szellem fordítást ellenzik, nem javasolnak más jobb, egyértelműbb megkülönböztető elnevezést, ezzel viszont a fogalomzavar fenntartása mellett törnek lándzsát, pedig a Bibliafordítások hitelessége megköveteli ezt. Nem is annyira a lélek szóval van a gond, ami egyértelműen emberi jelenségre utal, hanem a szellem kifejezést nem tudjuk megfelelően meghatározni. Ez utal egyben a szellemi dimenzióval szembeni homályos látásunkra, vagy egyenesen vakságunkra. Például: „Az Isten Lélek (pontosabban szellem, pneuma): és akik őt imádják, szükség, hogy lélekben (pontosabban szellemben, pneumában) és igazságban imádják." (Ján:4,24.) megfogalmazás a spirituálist lélektani síkra redukálja, és elvész a hierarchikus rend.
 A két fogalom megkülönböztetését és egymással való kapcsolatát egyébként minden nyelv meglehetősen homályosan, sokszor zavarosan kezeli. Jól látható ez például a saját nyelvű értelmező szótárak erre vonatkozó fogalom meghatározásaiban. A magyar jelenségnek, de a többi nyelvben is, bár kisebb mértékben meglévő konfúziónak, a végső gyökere az, hogy a lélektan tudomány sem nem tudta még kellően tisztázni e fogalmakat, mert a valóság oly mélységeivel kapcsolatosak, melyeket a tudományos megismerés még nem ért teljesen el.
 A két fogalom megkülönböztetése tulajdonképpen elsősorban a lélektani, antropológiai probléma, amelynek azonban igen súlyos teológiai vonatkozásai is vannak. A mélylélektan azonban az eddigi eredményeivel segítheti az elnevezések értelmezésével e fogalmak tisztázását. A lélek szó etimológiailag a lélegzéssel – régebben lélekzésként is írható volt – tehát egy személyes, egyedi működéssel kapcsolatos. A szellem szó eredete a szél, szellő fogalmával van összefüggésben, ami egy emberen kívüli, tőle független, de általa, és mások által is érzékelhető erőáramlatot jelent (Ján: 3, 8.). A szellem szó nyelvújításbeli kifejezés, elődje a szellet szó volt. Kazinczy – talán tudatos szándékán túl is – a szélből alkotta meg a kifejezést. 
 A magyar nyelv e két kifejezése tökéletes hitelességgel adja vissza a jelenség mélylélektani lényegét. A lélek tehát az ember személyes, egyedi működésével kapcsolatos, ami lehet akaratlagos és spontán, automatikus is, lehet tudatos és tudattalan is, de nem lélegezhetünk más helyett. A szellem a személyesen túlival kapcsolatos, az „emberfelettivel” vagy „alattival”, ami azonban a többi ember által is észlelhető, mint a szél, így mindannyiunk számára érvényes, kollektív, egymással összekapcsoló, egyetemes valóság is.
 A „jó szellemű” a „szellemóriás”, a „szellem diadala”, „szellemtörténet” stb. kifejezéseink jól kifejezik az ember spirituális irányultságát. Ha „szellemi életről” beszélünk, akkor a tudományok, a művészetek, vagy a vallás területére vonatkozó kiemelkedő tevékenységre gondolunk, hiszen ezen a három területen közelíthetjük meg a spiritualitást leginkább. A „szellemes ember” kifejezés utal az illető átlagból kiemelkedő ötletességére, kreativitására, arra, hogy van benne „spiritusz” – ahogy mondani szokás. A kreativitás pedig a teremtő Isten képére való teremtettségünk, tehát a belső spirituális forrásunkkal való kapcsolatra utal. Amikor pedig a „gyűlölet, a gonoszság szelleméről”, vagy a rossz szellemű emberről beszélünk, világosan érezzük, hogy a spiritualitásnak az emberi viszonyulásban van destruktív, sátáni oldala is. A „szellemek megidézése”, „szellemjárás” stb. kifejezések mind egyértelműen – ha naivan is – utalnak az ember önmagától függetlenül létező, önmagán túlinak észlelt, elgondolt valóságokra. A „rossz szellem”, „az ördög által megszállott” kifejezések pszichopatológiai vonatkozásai pedig egyértelműen utalnak az illető személyességén túli, a kollektív tudattalan sötét erőinek jelenlétéről.
 E fogalmakat, kifejezéseket tehát szerintem érdemes lenne ebben az értelemben használnunk, tudva azt, hogy ellenérvek is szólnak ellene, de a kérdés olyan nagy horderejű, hogy egyértelmű terminológiát követel. Az ember egysége így hármas tagolódással íródik le legtöbb spirituális rendszerben: mint test, lélek és szellem. Ez a hármasság azonban mégis egy egységben, az egyedi emberben rendeződik össze, mint ahogy a fa lombja, törzse és gyökere más, mégis az adott fa részei.
A művészetek is számos alkalommal kifejezik e hármasság egyes megnyilvánulásait, a részek egymáshoz való viszonyát. Shakespeare drámáiban például mindig van utalás arra, hogy az ember önérdek-vezéreltsége felett ott van a spirituális dimenzió, amely végül az eseményeket meghatározza, és ez, akár még az őrületen keresztül is vezeti a résztvevőket.
 Egyszer tartalomelemzéssel vizsgáltuk betegeink szóhasználatát, és azt találtuk, hogy a lélek kifejezést kifejezetten sajátjuknak, részüknek érzett valaminek gondolták el, még ha ez tudattalan, ismeretlen megnyilvánulásukra vonatkozott is, így betegségükhöz, érzelmi-, indulati életükhöz, élettörténeti múltjukhoz, vágyaikhoz, lelkiismeretükhöz kapcsolódó volt. Ezzel szemben, a szellem kifejezés az esetek jelentős többségében, úgy jelent meg, mint ami tőlük idegen, náluk erősebb, sőt vele szemben szinte tehetetlenek érezték magukat: „rám jön”, „elkap”, „eláraszt”, „hatása alá von”, „parancsol nekem” – mondták. A vallásos, vagy ezoterikus szemléletűek a szellemekről, mint tőlük idegen, másfajta lényekről, ufonautákról, gonosz szellemi erőkről, angyalokról, stb. beszéltek (Daniel 1992, Jung 1993c, 2003, Malász 1976, Walsch 1998, Süle 2001/c.).
A lelki és szellemi közötti megkülönböztetés fő gyakorlati szempontja számomra az ember lelki, szellemi fejlődéséből következő szeretet két iránya: az önérdek központúság, illetve a másra irányultság. A másra irányultság lehet külső világunk más tagja, része javának az akarása, és lehet mindannyiunk teremtőjére és éltetőjére vonatkozó. Lelkinek, a jelenségek lelki szintjének nevezhetjük tehát az önszeretet, az én érdekeltsége által vezérelt gondolati, érzelmi és akarati, tudatos vagy tudattalan működést. Szelleminek pedig a legtágabb szinten azt nevezhetjük, amikor egónkon túllépve, mással azonosulva, annak lényegéből, érdekéből kiindultan, az egónk érdekeit transzcendálva, fölé emelkedetten, s így, egy tágabb, magasabb tudatállapotban működünk. 
Ilyenkor egócentrikusságunktól eltávolodva, decentráltan, mást is befogadtunk magunkba, azonosultunk a másik emberrel, ismert vagy elképzelt, sejtett lénnyel, s az ő szempontjából éljük át a világot, és akár a másik lényegéből következő gondolati, érzelmi és akarati működését is megéljük, folytatjuk. Ez a valóság, az igazság befogadását, megismerésének gondolati és érzelmi munkáját, a szépség, a harmónia esztétikai érzékelését, valamint a jóság, a szeretet morális érzékelését, átélését is jelenti. A szellemi megközelítésének van tehát egy belső, és van egy külső világunkban vezető útja. A külső világunkban a szellemit a külvilághoz, elsősorban a többi emberhez való viszonyulásban találhatjuk meg. A belső utat a legfőbb értékeink, vezérlőnk, istenünk felé való viszonyulásunk jelenti. Így a spiritualitás mind horizontális, mind vertikális dimenzióban, a közös teremtettség és éltetettség metaszintjén az Isten és emberszeretet kereszt szimbólumában teljesedik ki.
 Az ember nem Robinzonként él. Önmagában lélektanilag nem, csak társaskapcsolataival, annak milyenségével együtt értelmezhető, tehát nemcsak lelki, hanem szellemi voltával együtt. Aki például az ember szabadságát csak intrapszichésen, csak egyedi voltában értelmezi, az meghamisítja az emberi szabadság fogalmát, mert megtagadja az ember közösségi, interperszonális voltát. A szabadság és felelősség nem elválasztható.
Érdekes, hogy minden komoly vallás és szellemi rendszer a tudatnak az énhez kötöttségét, mint csökkentendő, legyőzendő akadályt értelmezi a szellemi élet szempontjából, ami mutatja a fejlődés e folyamatának archetipikus, egyetemes emberi jellegét. M. Buber így fejezi ki e kérdéssel kapcsolatos álláspontját: „A szellem nem az Én-ben van, hanem az Én és a Te között. Nem olyan, mint a vér, mely benned kering, hanem mint a levegő, melyben lélegzel. Az ember a szellemben él, ha képes válaszolni a neki rendelt Te-nek. Képes rá, ha egész lényével belép a viszonyba. Csak a viszony teremtő ereje által képes az ember a szellemben élni.” (Buber 1994).
 Isten Lélek (pontosabban szellem, pneuma): és akik őt imádják, szükség, hogy lélekben (pontosabban szellemben, pneumában) és igazságban imádják." (Ján:4,24.).
 A viszonyulásnak, a szellemiségnek azonban két iránya van, lehet pozitív vagy negatív. A valóság dimenziójában: mint igazság vagy hazugság, valótlanság; a harmónia dimenziójában, mint szépség, rendezettség, vagy diszharmónia, rendezetlenség; a jóság dimenziójában, mint szeretet, szabadság és felelősség, vagy gyűlölet, gonoszság jelenik meg. Az ember testi, lelki élete azáltal kerül a szellemi dimenzióba, hogy mire használja magát, hogyan viszonyul a rajta kívüli külső és belső világához, mint a kés is az által áldás vagy átok, amire használjuk. A lélek kifejezés tehát megfeleltethető az ember személyes (tudatos és tudattalan) voltának, a szellem pedig személyesen túli, a jungi lélektan által kollektív tudattalannak nevezett világ érzékelésének, az e felé való irányultságának.
 Általánosságban mondható lélektanilag, hogy amennyiben az egó a belsőleg, a lelke mélyéről szellemileg irányított fejlődésnek megfelelően szervezi, és éli az életét, az adott körülmények lehetőségei között, úgy azt értelmesnek, tartalmasnak fogja érezni, és boldog lesz benne. A mindennapi gyakorlatban ez a valóság, az igazság megismerésének gondolati kreativitását, a szépség, a harmónia, az esztétikai érzékelést és kifejezését, valamint a jóság, a szeretet átélését, megvalósítását jelenti."

Mi lehet tehát a szellem? Ha Dr. Süle Ferenc írását elemezzük, akkor a szellem "a tudat alatti valami" ami tevékenységre ösztönöz, mondhatni "lök", mint a forrás a vizét.

Hogyan tudnánk tehát megérteni minél jobban mi is a szellem?

Ha egy hasonlatot kellene tennem, a szellem szót a "program" szóval hasonlítanám. Minden emberben van egy ilyen program, amely megmarad a halál után és Isten őrzi ezt. Ez a program, addig amíg életben van, azaz amíg működik, tovább programozható, jó vagy rossz dolgokkal, attól függ kire hallgat az egyén, Istenre vagy az ördögre. Erre mondja az ige, hogy az embernek van szelleme - erre a programra, mivel ez a program az amely működteti az embert, az emberi lényt, a lelket. A lélek és a szellem nem egy és ugyanaz, de hasonlít. Persze, mindkettő kialszik, meghal. Egy hasonlattal szemléltetném mire gondolok:

1. A számítógépet - mindazt ami anyag benne - hasonlítanám az emberi hústestre
2. A számítógépben levő programot, azaz minden ami nem anyag, hanem virtuális benne - Windows - hasonlítanám az emberi szellemre
3. A számítógép és a benne levő program közös alkotását - azaz a monitoron megjelenő élő képet - hasonlítanám az emberi lélekhez.
4. Az élet adását hasonlítanám arra amikor beindul a számítógép és megjelenik a monitoron az élő képsorozat a benne levő program (szellem) által.
5. A halált hasonlítanám arra amikor teljesen kikapcsol vagy teljesen elromlik a gép - vagy persze a benne levő program. Így mindhárom esetben - test (gép), szellem (program) és lélek (a monitoron megjelenő élő képsorozat) - halál áll be.
6. Még ha egy emberi hústest teljesen elégne, a benne levő programot (szellemet azaz információt) tűz vagy ember nem pusztíthatja el, mivel virtuális, ez megmarad egy virtuális tárolóhelyen, Istennél, a teremtőnél, de figyelem: ez nem jelenti azt, hogy ott működne. 
7. A feltámadáskor az Isten feltámasztja az elhalt embert az általa tárolt és megtartott szellemben levő összes információbázis által.

Egy másik hasonlat a test, szellem és lélek levezetéséhez és megértéséhez a víz (H2O) lenne

1. A Hidrogén 2-t hasonlítanám az emberi hústesthez
2. Az Oxigént hasonlítanám az emberi szellemhez
3. A Hidrogén 2 és az Oxigén egyesüléséből kialakult vizet hasonlítanám az emberi lélekhez.
4. A Hidrogén 2 magától nem víz, az Oxigén magától nem víz, csak közösen, így van az emberrel is: nem beszélhetünk emberi lélekről hústest nélkül és nem beszélhetünk emberi lélekről szellem nélkül
5. Ha történetesen egy kémiai kísérletben a vízből kivonjuk az Oxigént, beáll a víz "halála" (H2O - O = Víz halála)
6. Ha történetesen egy kémiai kísérletben a vízből kivonjuk a Hidrogént, beáll a víz "halála" (H2O - H2 = Víz halála)
7. És ha történetesen egy kémiai kísérletben a kivont két gázot újra egyesítjük újból vizet kapunk (H2 + O = Víz feltámadása)

A Biblia alapján kimutatható, hogy van különbség a szellem és a lélek között, sőt mint a Zsidókhoz 4:12 mutatja, ezek szétválaszthatók: "léleknek és szellemnek, az ízeknek és velőknek széjjeloszlásáig"

Az ember egy "termék", és ez a termék az "emberi lélek" amely két fő "anyagból" áll: földből és szellemből
Szemléltetésképpen:
H2 (föld) + O (szellem) = Víz (élő lélek)

Ezek szerint úgy a dihotomia mint a trihotomia elméletek tévesek. 

A dihotomia elmélet jól látja, hogy az ember csupán két részből áll, de ott téved, hogy a lelket és a szellemet nem tekinti két különböző dolognak:

A dihotomia téves egyenlete: test + lélek&szellem = emberi lélek

A trihotomia elmélet jól látja, hogy az ember tekintetében három dologról beszél a Szentírás, de ott téved, hogy az embert három részből látja: 

A trihotómia téves egyenlete: test + szellem + lélek = emberi lélek

Bibliai szempontól az alábbi egyenlet helyes: test + szellem = emberi lélek

A magyar nyelvben már régtől létezik a különbség a szellem és a lélek szavak között.
"A Huszita Biblia nyelvezete igen régies, kifejezései ma már szokatlanok. (Például a Szentlélek fordítása "Szent Szellet" stb."
http://hu.wikipedia.org/wiki/Huszita_Biblia

A lélek és a szellem nem egy és ugyanaz.
A görögben is két szó: psuche = lélek és pneuma = szellem

Tehát a "Szent Lélek" az nem egy megfelelő fordítása a görög "pneumatos estin agiou" -nak - Máté 1:20. A Szent Szellem kifejezés a megfelelő.
http://interlinearbible.org/matthew/1.htm

Ha összevessük mit mond a héber és a görög szöveg az ember szelleméről és az ember lelkéről, igen érdekes dolgokat találunk.

1Tess. 5.23: "Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől, egész valótok, szellemetek, lelketek és testetek feddhetetlenül őriztessék meg Urunknak, a Krisztus Jézusnak megjelenésére (megérkezésére)."

"umon to (a ti) pneuma (szellemetek) kai e (és a) psuche (lelketek) kai to (és a) soma (testetek)" 
www.biblos.com

Héb. 4.12: "Mert az Isten igéje él és hatékony, élesebb bármely kétélű kardnál, és elhat a léleknek és szellemnek, az ízeknek és velőknek széjjeloszlásáig, megítélni képes a szív szenvedélyeit és gondolatait."
http://cserfa.uw.hu/csiabible/csia_u.htm

"merismou psuches (léleknek) kai (és) pneumatos (szellemnek)" 
http://interlinearbible.org/hebrews/4.htm

"Az 1975-ben megjelent ún. ökumenikus Biblia kiadása előtti utolsó mátraházai megbeszélésen "hosszas vita után" született egy kompromisszumos megoldás: az elkészült szövegen már nem változtatnak, de a margón mindenütt jelölni fogják, ahol a szellem előfordul. Mindez azonban csak ígéret maradt."
http://magyartheologia.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=413248

A nem akarás égisze alatt történő "nemtudás" nem más mint valláspolitika. Miből jönnek a nemtudás félelmei, tabui? Van értelmük (Lukács 8:17)? 

Mások is alkalmazták e kéznél fekvő valláspolitikiát:

Márk 11:
27. És ismét Jeruzsálembe menének. Mikor pedig ő a templomban körüljára, hozzámennek vala a főpapok és az írástudók és a vének. 
28. És mondának néki: Micsoda hatalommal cselekszed ezeket? és ki adta néked a hatalmat, hogy ezeket cselekedd? 
29. Jézus pedig felelvén, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek, és feleljetek meg nékem, akkor megmondom néktek, hogy miféle hatalomnál fogva cselekszem ezeket: 
30. A János keresztsége mennyből vala-é, vagy emberektől? feleljetek nékem. 
31. Azok pedig tanakodnak vala maguk között, mondván: Ha azt mondjuk: Mennyből, azt fogja mondani: Miért nem hittetek tehát néki? 
32. Ha pedig azt mondjuk: Emberektől, - félnek vala a néptől. Mert mindenki azt tartja vala Jánosról, hogy valóban próféta vala. 
33. Felelvén tehát, mondának Jézusnak: Nem tudjuk. Jézus is felelvén, monda nékik: Én sem mondom meg néktek, miféle hatalomnál fogva cselekszem ezeket.

A Biblia egyértelműen különbséget tesz a lélek és a szellem között:

Lukács 1:46 "Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem (pszüché) az Urat,"

Lukács 1:47 "És örvendez az én szellemem (pneuma) az én megtartó Istenemben."

Lukács 12:19 "És [ezt] mondom az én lelkemnek (pszüché): Én lelkem (pszüché), sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél!"

János 12:27 "Most az én lelkem (pszüché) háborog; és mit mondjak? Apám, ments meg engem ettől az órától. De azért jutottam ez órára."

Lukács 23:46 "És kiáltván Jézus nagy szóval, monda: Apám, a te kezeidbe [teszem le] az én szellememet (pneuma). És ezeket mondván, meghala."

Cselekedetek 2:27 "Mert nem hagyod az én lelkemet (pszüché) a sírban (hades), és nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson."

Zsidókhoz 10:38 "Az igaz pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem (pszüché)."

1Mózes 2:7 "És formálta vala az ÚR(YHWH) Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké (nephes, pszuche)"

Prédikátor 12:9 "És a por földdé lenne, mint azelőtt volt; a szellem ("ha ruach") pedig megtérne Istenhez, a ki adta volt azt." 

Világos tehát, hogy az ember egy "termék", és ez a termék a "lélek" amely két fő "anyagból" áll: föld és Isten szelleme
Szemléltetésképpen:
H2 (föld) + O (Isten szelleme) = Víz (élő lélek)

Mi a szellem szó értelmi tartalma, a bibliai szóhasználatban? 
Két fő jellegzetességet találunk a szellem szóval kapcsolatban:

A) Információ

"1. És származik egy vesszőszál Isai törzsökéből, s gyökereiből egy virágszál nevekedik. 
2. A kin az ÚRnak (YHWH) szelleme (ruach) megnyugoszik: bölcseségnek és értelemnek szelleme (ruach), tanácsnak és hatalomnak szelleme (ruach), az ÚR (YHWH) ismeretének és félelmének szelleme (ruach)." 

Tehát a szellem, belső valami, ami az Istentől jön, hiszen:
1.bölcseség és értelem
2.tanács és hatalom
3.istenismeret és istenfélelem

Mi ez az Istentől jövő belső valami, más, modern szóhasználatban?

Nem más mint "információ". A "szellem" tehát "információ".

Hogy a "szellem" szónak a mai egyik átvitt értelme "információ" alátámaszja az Új Testamentum is:

János 6:63 "A szellem (pneuma) az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, szellem ("pneuma" azaz "információ"), és élet." 

beszédek = szellem = információ

B) Tevékenység (alkotás, gyógyítás, stb.)

Zsoltárok 104:
"29. Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket (ruham), kimulnak és porrá lesznek újra. 
30. Kibocsátod a te szellemedet (ruhaka), megújulnak, és újjá teszed a földnek színét." 

Lukács 6:19 "És az egész sokaság igyekezik vala őt illetni: mert erő származék belőle, és mindeneket meggyógyíta." 

A "szellem" mai átvitt értelme tehát: információ és tevékenység, azaz "tevékeny információ"

Mi akkor a szellem szerepe "az emberi lélekben"?

A szellem nem más mint az emberi lélekben belülről kifelé megnyílvánuló belső érzelemvilág - tevékeny és alkotó "információcsomaga".

Lukács 1: 
"46. Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem (psuche) az Urat, 
47. És örvendez az én szellemem (pneuma) az én megtartó Istenemben." 

Következtetés:
Mária örvendez, azaz az érzelmileg tevékeny belső érzelemvilágát (szellemét) jeleníti meg emberi lelkének külső megnyilvánulásával (beszéd, kifejező arcmodor, stb.).

Vagy:

Lukács 12:
"18. És monda: Ezt cselekszem: Az én csűreimet lerontom, és nagyobbakat építek; és azokba takarom minden gabonámat és az én javaimat. 
19. És ezt mondom az én lelkemnek (psuche): Én lelkem (psuche), sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél!" 

A "szellem" (információ) lehet jó vagy rosz értékű, attól függ kivel áll kapcsolatban, Istennel vagy a gonosszal.

Tehát a gazdag esetében a szellem belső megnyilvánulása volt a gondolat, a terv és ennek a szellemi értéknek a külső megnyilvánulása, azaz az élő lélekként való külső megnyilvánulása lett volna a csűrök lerontása, újak építése, a gabona és más javak betakarítása, az evés, ivás és gyönyörködés.

Nos, mi történik ezzel a "tevékeny információscsomaggal", azaz a "szellemmel" amikor meghalunk?

Két, ellentétes nézőpont van.
Ősi idők óta, a világban két egymással ütköző nézőpont volt "az emberről": az Isten nézőpontja és a Sátán nézőpontja

1.Isten nézete az emberről: 

hussá átalakított földnek pora + szellem (tevékeny, alkotó, belső információs erő) = élő lélek (az ember, mint cselekvő alany)

Ami fordítva is igaz: 

élő lélek - szellem = porrá átalakult (lebomlott) hústest

Az Isten nézete szerint az ember halandó, meghalhat, újból porrá alakulhat:

"És parancsola az ÚR(YHWH) Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél. De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon eszel arról, bizony meghalsz (mint emberi lény, lélek)." 1Mózes 2:16,17

Ha a hústest meghal, mi tarthatná működő életben a szellemet? Vagy mi is lenne a célja? Ha összetöröd a hegedüt, minek használod a hegedű vonóját? Igen, még az Istentől kapott Krisztus általi vezérlő szellem is kialudhat, hát akkor az amit szüleink által kapunk: János 14:26, 1Thes. 5:19?

2.Sátán nézete az emberről:

"Bizony nem haltok meg: Hanem tudja az Isten, hogy a mely napon esztek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lesztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói." 1Mózes 3:4,5

Sátán nem tartotta meg saját magának a véleményét, hanem bevetette a világba és elhitette a világgal (Jelenések 12:9), hogy az ember valósággal beleszületik a halhatatlanságba és ezáltal az emberek haláluk után is tudatosan élnek, mivel minden emberben halhatatlan lélek vagy szellem van.

Mint látható, Isten nézete teljességgel távol áll a Sátán és a Sátántól elhitetett világ nézetétől. A Sátántól elhitetett világ szerint az ember tulajdonképpen kétlétű vagy kétéltű (dimenziós) ember vagy akár három a trihonomisták szerint, egyik a másikban, mint az orosz baba, az orosz babában: miután a test meghal, a lélek tovább él.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Matrjoska

Ezt a Matrjoska képletet féltik nagyon a "valláspolitikusok", a mai modern "papság" és a mai modern "írástudók", ezt dédelgetik és védik mindenáron, ezért nem akarják a szöveghű fordításokat.

A Matrjoska képlet ellentéte az igazi bibliai képlet:
hussá átalakított földnek pora + szellem (tevékeny, alkotó, belső információs erő) = élő lélek (az ember, mint cselekvő alany)

Ami fordítva is igaz:
élő lélek - szellem = porrá átalakult hústest

Kell valami, hogy kimagyarázzák: lélek = szellem. Pedig nem az. De ezt mindazért teszik, hogy fenntartsák a lélek halhatatlanságába vetett hagyományos, pogány hitet. Ez az a cukorka amivel csalogassák az embereket. Ha elismernék, hogy évezredek óta egy hatalmas tévedésben van a világ, félnek, hogy elvesztenék hitelességüket az emberek előtt.

Amig a teológusok (a régi írástudók mai megfelelői) a Bibliával a kézükben a régi, tudatlan pogány sztereotipiát adják elő nagy készséggel, addig a tudósok, Biblia nélkül fejtik meg az ember milétét, ami tulajdonképpen szintén a Bibliát támasztja alá, hiszen:

Róma 1:20 "Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek." 

A tudósok az ő alkotásait utánozzák. Ez a tudományágazat a biónika. Mi a leghőbb vágya a biónikának? Nem más mint egy mesterséges embert előállítani, a biónikus embert és talán ez lesz a jövő "bálványa", mesterséges, emberi gondolkodó-szoló bölcsességgel ellátva amiről a Jelenések könyve is beszámol. De ez már nem lesz "Isten képe és hasonlatossága" 1Mózes 1:26, hanem a vadállat (mögötti Sátán) képe és hasonlatossága: Jelenések 13:14,15.

http://biokemia.blog.hu/2009/06/16/bionikus_ember_top_10_technologia

"Bionikus ember: TOP 10 új technológia (ami megváltoztatja az ...2009. jún. 16. ... Napjainkban egyre közelebb kerülnek a kutatók ahhoz, hogy megalkossák a bionikus embert."

http://mediq.blog.hu/2007/04/06/a_bionikus_ember_muszervek_mutestben

http://www.fokusz.info/index.php?cid=1752456410&sid=1402247963

http://hvg.hu/tudomany/20081118_wales_mikrotechnologia_bionikus_ember


III. A lélekről

A mai idők egyházaiban, pár kivétellel, majdnem általános az a nézet, hogy az ember egy bidimenziós, "kétéltű" lény, a testével élhet a földön és a lelkével az égben, mivel halhatatlan lelke van. Viszont a korai egyházban nem ezt hitték.
A korai keresztyén egyház egyik közismert és nagyra értékelt személyisége, Polikárp szmirnai püspök és vértanú, abban hitt hogy a lélek is feltámad, ha pedig feltámad, akkor a lélek is halandó, mint a test, vértanúsága elötti imájából ez jól kivehető: "a test és a lélek örök életre szóló föltámadására a szent szellem halhatatlanságában"

"Mindenhato Uristen, Atyja szeretett és áldott szolgádnak, Jézus Krisztusnak, aki által mi a te ismeretedre jútottunk, Istene az angyaloknak, hatalmasságoknak, az egész teremtésnek és az összes igazak nemzetségének, akik a te színed előtt élnek! Áldalak téged, amiért méltónak találtál erre a napra és erre az órára, hogy a vértanúk seregében részem legyen Krisztusod kelyhében a test és a lélek örök életre szóló föltámadására a szent szellem halhatatlanságában. Fogadj el ma engem köztük mint igaz és megfeleő áldozatot, amint te, hűséges és igaz Isten előkészítetted, megjövendölted és most teljesíted. Ezért dícsőitlek, és én mindenért áldalak, én magasztallak örök mennyei főpapod, Jézus Krisztus, a te szeretett Fiad által. Általa és vele a szent szellemben tiéd a dicsőség világossága most és az eljövendő időkben. Ámen." 
Cézáreai Euszebiosz egyháztörténész “Historia Ecclesia” szerint

Ha tehát a lélek meghalhat és feltámadhat, mi is akkor a lélek?

"És formálta vala Jehova Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké (nephesh)." 1Mózes 2:7 

A Biblia szerint az első ember egy élő lélek lett. Nem kapott lelket, hanem szellemet és a kapott szellem által egy élő lélek lett. A héberben a lélek szó nephesh, a görögben psuche. Mit értsünk a "lőn" azaz "lett" ige alatt? Példázatban ez a "lett" ahhoz hasonlatos, mintha egy gyertyán meggyújtjuk a lángot. Ezt tette az Isten is. Lángot adott az embernek, az élet lángját. Hasonlatban, a gyertyaszál lenne a hústest, amely tartja a lángot, vagyis az emberi életet. Mihez hasonlatos akkor az ember szelleme? Ha példázatban az ember lelkét a gyertya lángjához tudjuk hasonlítani, akkor az ember szelleme hasonlatos ahoz az oxigénhez amely hozzájárul az égéshez. Ha nincs oxigén a gyertya sem ég, az ember sem él. Az élő ember egy lángoló gyertyához hasonlatos, a halott ember egy kialudt gyertyához.

Nézzük most, mit mond a Biblia a lélek tulajdonságairól

I. A Biblia szerint a lélek (nephes) tudna enni vért és húst:

3Mózes 7:18 Mert ha az ő hálaadó áldozatának húsából harmadnapon eszik valaki, nem lesz az kedves; a ki áldozta azt, annak nem számíttatik az az ő javára, sőt útálatos lesz; és ha egy lélek (nephesh) eszik abból, hordozza az ő vétségének terhét. 
3Mózes 7:20 De az a lélek (nephesh), a ki eszik a békeáldozatnak húsából, a mely a Yhwhé, noha az ő tisztátalansága rajta van, az ilyen lélek (nephesh) gyomláltassék ki az ő népe közül. 
3Mózes 7:27 Ha egy lélek (nephesh) megeszik valami féle vért, az a lélek (nephesh) gyomláltassék ki az ő népe közül. 
3Mózes 17:12 Azért mondtam Izráel fiainak: Egy lélek (nephesh) se egyék vért közületek; a köztetek tartózkodó jövevény se egye meg a vért. 
3Mózes 17:15 Ha pedig valamely lélek (nephesh) elhullott, vagy vadtól megszaggatott állatot eszik, akár benszülött, akár jövevény: mossa meg ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig, azután tiszta. 

II. A Biblia szerint a lélek (nephes) elepedhet (tikkadhat)

4Mózes 11:6 Most pedig a mi lelkünk (nephesh) eleped, mindennek híjával lévén; szemünk előtt nincs egyéb mint manna.

III. A Biblia szerint a lélek (nephes) tisztátalan dolgokat tudna érinteni

4Mózes 19:11 A ki illeti akármely léleknek (nephesh) a holttestét, és tisztátalanná lesz hét napig: 
12. Az olyan tisztítsa meg magát azzal a vízzel harmadnapon és hetednapon, és tiszta lesz; ha pedig nem tisztítja meg magát harmadnapon és hetednapon, akkor nem lesz tiszta. 
13. Valaki holtat illet, bármely lelket (nephesh) a ki megholt, és meg nem tisztítja magát, az megfertézteti Yhwhnak hajlékát; és irtassék ki az a lélek (nephesh) Izráelből mivelhogy tisztulásnak vize nem hintetett ő reá, tisztátalan lesz; még rajta van az ő tisztátalansága. 
14. Ez legyen a törvény, mikor valaki sátorban hal meg. Mindaz, a ki bemegy a sátorba, és mindaz, a ki ott van a sátorban, tisztátalan legyen hét napig. 
15. Minden nyitott edény is, a melyen nincs lezárható fedél, tisztátalan. 
16. És mindaz, a ki illet a mezőn fegyverrel megöletettet, vagy megholtat, vagy emberi csontot, vagy sírt, tisztátalan legyen hét napig. 
17. És vegyenek a tisztátalanért a bűnért való megégetett áldozatnak hamvából, és töltsenek arra élő vizet edénybe. 
18. Valamely tiszta ember pedig vegyen izsópot, és mártsa azt vízbe, és hintse meg a sátort és minden edényt, és minden embert, a kik ott lesznek; és azt is, a ki a csontot, vagy a megöltet, vagy a megholtat, vagy a koporsót illette. 
19. Hintse pedig meg a tiszta a tisztátalant harmadnapon és hetednapon, és tisztítsa meg őt hetednapon; azután mossa meg az ő ruháit, mossa le magát is vízzel, és tiszta lesz estve. 
20. Ha pedig valaki tisztátalanná lesz, és nem tisztítja meg magát, az a lélek (nephesh) irtassék ki a község közűl; mivelhogy az Yhwhnak szenthelyét megfertéztette, a tisztulásnak vize nem hintetett ő reá, tisztátalan az. 
21. Ez legyen ő nálok örök rendelésül: mind az, a ki hinti a tisztulásnak vizét, mossa meg az ő ruháit; mind az, a ki illeti a tisztulásnak vizét, tisztátalan legyen estvéig. 
22. És valamit illet a tisztátalan, tisztátalan legyen az; és az a lélek (nephesh) is, a ki illeti azt, tisztátalan legyen estvéig. 

IV. A Biblia szerint a lélek (nephes) széttéphető egy oroszlán által

Zsoltárok 7:3 Hogy szét ne tépje, mint az oroszlán az én lelkemet (nephesh), szét ne szaggassa, ha nincsen szabadító.

V. A Biblia szerint a lélek (nephesh) a verembe (romlásba - Károli) és a sírba mehet

Jób 33:18 Visszatartja lelkét (nephesh) a veremtől, és életét hogy azt fegyver ne járja át. 
19. Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával. 
20. Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől. 
21. Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek. 
22. És lelke (nephesh) közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz. 
23. Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét; 
24. És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam! 
25. Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait. 
26. Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát. 
27. Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem; 
28. Megváltotta lelkemet (nephesh) a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi. 
29. Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel, 
30. Hogy megmentse lelkét (nephesh) a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával. 
Zsoltárok 30:3 Yhwh, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem! 
4. Yhwh, felhoztad a Seolból az én lelkemet (nephesh), fölélesztettél a sírbaszállók közül. 

VI. A Biblia szerint a lélek (nephesh) megláncolható

Zsoltárok 105:18,18 A lábait békóba szorították, lelke (nephesh) vasban járt vala, 

VII. A Biblia szerint a lélek (nephesh) megutálhat minden eledelt

Zsoltárok 107:18 Minden étket útála az ő lelkök (nephesh), és a halál kapujához közelgetének. 

VIII. A Biblia szerint a lélek (nephesh) lehet jóllakott és lehet éhes

Példabeszédek 27:7 A jóllakott lélek (nephesh) még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes lélek (nephesh) minden keserű édes. 

IX. A Biblia szerint a lélek (nephesh) kiszabadulhat a börtönből

Zsoltárok 142:8 Vezesd ki lelkemet (nephesh) a börtönből, hogy magasztaljam a te nevedet! Az igazak vegyenek engem körül, mikor jól teszel majd velem. 

X. A Biblia szerint a lélek (nephesh) éhezhet

Példabeszédek 19:15 A restség álomba merít, és a lomha lélek (nephesh) megéhezik.

XI. A Biblia szerint a lélek (nephesh) elfáradhat

Példabeszédek 25:25 Mint a hideg víz a megfáradt léleknek (nephesh), olyan a messze földről való jó hírhallás.

XII. A Biblia szerint a léleknek (nephesh) van vére

Jeremiás 2:34 Még ruháid szélén is található szegény, ártatlan lelkek (nephesh) vére, nem azért, hogy betörésen kaptad őket, hanem mindamazokért! 

XIII. A Biblia szerint a lélek (nephesh) sírhat és zokoghat

Jeremiás 13:17 Ha pedig nem hallgatjátok ezt: sírni fog az én lelkem (nephesh) a rejtekhelyeken a ti kevélységtek miatt, és zokogva zokog; a szemem pedig könyeket hullat, mert Yhwh népe fogságba vitetik.

XIV. A Biblia szerint a lélek (nephesh) megéledhet (felüdülhet)

Jeremiás Siralmai 1:11 Egész népe sóhajtoz, futkosnak a kenyér után, odaadják drágaságaikat az ételért, hogy lelkük (nephesh) megéledjen. Lásd meg Yhwh és tekintsd meg, mily útálatossá lettem! 
Jeremiás Siralmai 1:19 Kiáltottam azoknak, a kik szerettek engem de ők megcsaltak engem; papjaim és véneim a városban multak ki, a mikor étel után futkostak, hogy lelkük (nephesh) megéledjen. 

XV. A Biblia szerint a lelket (nephesh) lehet szolgálni kenyérrel

Hóseás 9:4. Nem áldoznak Yhwhnak borral; és nem lesznek kedvesek előtte. Áldozataik olyanok lesznek, mint a gyásztornak kenyere; mindnyájan, a kik abból esznek, megfertéztetnek, mert kenyerök csak lelküknek (nephesh) szolgál; nem jut be Yhwh házába. 

XVI. A Biblia szerint a lélek (psuche) engedelmes lehet más emberek előtt

Róma 13:1 Minden lélek (psuche) engedelmeskedjék a felső hatalmasságoknak; mert nincsen hatalmasság, hanem csak Istentől: és a mely hatalmasságok vannak, az Istentől rendeltettek. 

XVII. A Biblia szerint a lélek (nephesh) vétkezhet

Ezékiel 18:4 Ímé, minden lélek (nephesh) enyém, úgy az atyának lelke (nephesh), mint a fiúnak lelke (nephesh) enyém; a mely lélek (nephesh) vétkezik, annak kell meghalni! 
Ezékiel 18:20 A mely lélek (nephesh) vétkezik, annak kell meghalni; a fiú ne viselje az apa vétkét, se az apa ne viselje a fiú vétkét; az igazon legyen az ő igazsága, és a gonoszon az ő gonoszsága. 

XVIII. A Biblia szerint a lélek (psuche) gyönyörködhet

Lukács 12:19 És ezt mondom az én lelkemnek (psuche): Én lelkem (psuche), sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél! 

XIX. A Biblia szerint a lélek (psuche) elveszhet (elpusztulhat), beleértve az igazak lelkét is

Máté 10:39. A ki megtalálja az ő lelkét (psuche), elveszti azt; és a ki elveszti az ő lekét (psuche) én érettem, megtalálja azt. 

XX. Mi is a lélek (nephesh, psuche) a felsorolt bibliaversek alapján?

Mindezek a bibliaversek, arra mutatnak, hogy a Biblia szóhasználata szerint a lélek maga az élő, alkotó, szenvedő, örvendező és meghaló egyén, úgy ahogy a Biblia is leírja:

hússá átalakított pór + szellem = lélek

Ami fordítva is igaz: 

lélek - szellem = pórrá átalakított hús

1Mózes 2:7 És formálta vala az Jehova (Yhwh) Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké (nephesh). 
Zsoltárok 146:4 Kimegyen a szelleme (ruach); visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei.

Rengeteg jel arra mutat, hogy a Biblia általános szóhasználatában a lélek, az a halandó ember maga és nem pedig egy halhatatlan része az embernek.

Bibliaversek melyek szerint a lélek halandó:

„az a lélek írtassék ki Izráelből" ... "az a lélek kiirtatik Izráel gyülekezetéből” 2Mózes 12:15,19 

„mind kiirtatik az így cselekvő lélek" ... "irtassék ki az ilyen lélek az ő népe közül” 3Mózes 18:29; 19:8 

„irtassék ki az ilyen lélek az ő népe közül"… "és megmentitek a mi lelkünket a haláltól" 4Mózes 9:13; Józsúé 2:13 

„…Én vagyok az oka az atyád házában levő minden lélkek halálában!” 1Sámuel 22:19-22

„…hogy kimentse lelkünket a halálból" ... "akik lelkemre törnek, hogy elragadják azt" ... "mert megszabadítottad lelkemet a haláltól” Zsoltárok 33:19; 40:15; 56:14

"... És megszentségtelenítetek engem népem előtt néhány marok árpáért és falat kenyérért, hogy lelkeket öljetek, melyeknek nem kell meghalniok, és hogy lelkeket elevenen megtartsatok, melyeknek nem kellene élniök, hazudozván népemnek, a mely a hazugságra halgat ..." Ezékiel 13:18-20

"... olyanok, mint az ordító oroszlán, mely ragadományt ragad: lelkeket ettek ... lelkeket elveszteni ..." Ezékiel 22:25,27

"... és tornyot építenek sok lélel kiirtására." Ezékiel 17:17

"... amely lélek vétkezik annak kell meghalni ... mely lélek vétkezik annak kell meghalni" Ezékiel 18:4,20

És mivel egyetlen lélek sincs amely ne vétkezne (Róma 3:23, 1Timotheus 6:16), egyetlen lélek sem lehet halhatatlan (Prédikátor 9:3-12), tehát az Új Testamentum sem tanít lényegesen mást, az egyetlen kívétel lenne Máté 10:28, de ha ezt a verset összevessük Lukács 12:5 versével, látható, hogy dogmatikai ókokból, valamikor nagyon régen átírták - sajnos még vannak ilyen átírások a Bibliában a korai időkből való okoskodó fordítók miatt.

Íme pár vers amely szintén a lélek halandóságáról beszél az Új Szövetségben:
"eredj az Izráel földjére, mert meghaltak akik a gyermek lekét (psuche) halálra keresik vala" ... "és adja az ő lelkét (psuche) váltságul sokakért" Máté 2:20; 20:28

"... Szabad-é szombatnapon jót vagy rosszat tenni? Lelket (psuche) menteni, vagy kioltani?" Márk 3:4; Lukács 6:9

"... a lelkem (psusche) is halálra keresik ..." Róma 11:3

"Lészen pedig hogy minden lélek (psuche) amely nem halgat arra a prófétára, ki fog irtani a nép közül" Cselekedetek 3:23 

A lélek egy olyan fogalom, amit az állatokra is alkalmaznak:

" ... mindenféle állatoknak, a melyekben élő lélek (nephes) van ..." 1Mózes 1:30

"Ha pedig egy (barom)lelket üt agyon, fizesse meg azt: lelket (nephesh) lélekért (nephesh)" 3Mózes 24:18

"És meghala a tengerben levő állatok harmadrésze, amelyekben lélek (psuche) vala..." Jelenések 8:9 

"... és minden élő lélek (psuche) meghala a tengerben" Jelenések 16:3

"És minden lélek (nephesh) a mely nyüzsög ..." Ezékiel 47:9

A lélek tehát nem lehet más mint az élet és az inteligencia formáinak a külső megnyilvánulása a teremtményekben. Nyers, párhuzamos szemléltetésben a lélek olyan mint a számítógép képe, kikapcsolható és újra bekapcsolható Isten szent szelleme által. Az ember szelleme működteti az emberi testet. Isten bármikor kikapcsolhatja ezt a szellemet. A kikapcsolás a halál, az újra bekapcsolás a feltámadás (Ezékiel 37).
Persze azt is lehet mondani, hogy az embernek van lelke, de azt is hogy van szelleme, mégsem egy és ugyanaz a dolog, hiszen képletesen szólva, a lélek olyan mint a számítógép képe, a szellem pedig olyan mint a program a mely működteti a számítógép képét.

Van egy közmondás: "Exceptia confirma regula." azaz: "A kivétel megerősíti az általánost."

Tehát, ha a Biblia azt mondja, hogy a lélek halandó, beleértve az igazak lelkét is egy korlátozott időre a feltámadásig, akkor ennek a kijelentésnek látszólagos ellentmondó verseket nem szószerint kell érteni, hanem tágabb, képletes értelemben (Ésaiás 14).

A lélek halhatatlanságát vallók fel szokták hozni ezt az érvet: "Az Isten halhatatlan. Az ember Isten képe és hasonlatossága, tehát az embernek is halhatatlannak kell lennie." 

Nos, ha ez igy van, akkor az ember is mindenható, mivel Isten képe és hasonlatossága. Viszont mégsem az. Tehát ennyire párhuzamos érveléssel nem lehet messzire menni, hiszen az ember, csupán "hasonlatossága" az Istennek, nem pedig a tőkéletes szószerinti másolata. Ha ez lenne, maga az ember is egy halhatatlan Isten lenne, mint a Sátán is mondta a hazugságában:

1Mózes 3:4,5 "És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg; 
Hanem tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói."

Írások amelyek tárgyalják az ember halál utáni állapotát:

Az ugynevezett "evangéliumi keresztének" között is terjed az a nézet, hogy az ember halál utáni állapota nem tudatos és a pokol sem egy örök kínzásnak a helye, hanem a bűnösök teljes elpusztításának a helye. Ez igaz. Viszont bizonyos "evangéliumi keresztyén" írók azt hiszik, hogy mielött a bűnösök meg lennének semmisítve örökre, lesz egy korlátozott időszak amelyben meg fogják kínozni őket a bűneik miatt és csupán azután fogják őket örökre elpusztítani. Ez ellentmond Isten jellemének, hiszen írva van: "a bűn zsoldja a halál" 1Korintus és ez azért van mivel Isten maga mondta "Mert nem gyönyörködöm a meghaló halálában" Ezékiel 18:32. Ezek szerint a bűnösök elpusztítása a gyors halál, de mielőtt ezek teljesen elpusztulnának, ítéletre fognak feltámasztatni és szembesíteni fogják őket minden bűnükkel éspedig a nyilvánosság előtt. Ekkor pedig nagy sírás, rívás és fogak csikorgatása lesz, a nagy sajnálkozásuk miatt, tudván azt, hogy mi mindent veszítettek el, a dicső és örök életet.

Edward William Fudge: Az emésztő tüz: A végső büntetés doktrínájáról végzett bibliai és történelmi tanulmány

http://www.amazon.com/Fire-That-Consumes-Historical-Punishment/dp/0595143423#reader

Edward William Fudge: A pokolról alkotott két vélemény: egy bibliai & teológiai párbeszéd

http://www.amazon.com/Two-Views-Hell-Biblical-Theological/dp/0830822550/ref=pd_bxgy_b_text_b

William Crockett: Négy vélemény a pokolról

http://www.amazon.com/Four-Views-Hell-William-Crockett/dp/0310212685/ref=pd_bxgy_b_text_c

William Robert West: FELTÉTLEN HALHATATLANSÁG VAGY A HALOTTAK FELTÁMADÁSA
"A bűn bére a halál" vagy "Örök élet a pokolban levő kínnal"? A halhatatlan lélek és a pokol dogmája. Amit a Biblia nem mond a pokolrol

http://www.amazon.com/Unconditional-Immortality-William-Robert-West/dp/0741446200/ref=sr_11_1?ie=UTF8&qid=1207413814&sr=11-1%0D

Le Roy Edwin Froom: A mi atyáink kondicionalista hite: Az ember természete és végzete fölötti korok konfliktusa

Konditionalizmus = feltételhez szabott üdvözülés, mely azt valja, hogy egyetlen ember sem születik bele a halhatatlanságba, tehát egyetlen ember sem születik halhatatlannak, hanem az örök élet elnyerése az Istenhez való engedelmességhez van kötve

http://www.amazon.com/conditionalist-faith-our-fathers-conflict/dp/B0007EMELW

James Kenneth Brandyberry: Fontos elfelejtett történelem - A kondicionalizmussal szembeni ellenkezés gyökerei 

http://www.abc-coggc.org/jrad/volume3/issue4/jrad_v3.4_art4.htm

Razmond Franz: Mi van a halhatatlansággal és a halál állapottal?

http://www.commentarypress.net/cpn-essays/English/9C1362F7-39C3-458D-BAB0-72AF78B71B98.html

Azoknak akik ismerik a román nyelvet:

Zakariás Bika: Levelek címzett nélkül
Zakariás Bika: NemZsidókhoz írt levél

http://www.kerigma.ro/carti.php?listautor=Zaharia%20Bica

Itt egy jó anyag evel kapcsolatban, le lehet tölteni:

William Robert West: FELTÉTLEN HALHATATLANSÁG VAGY A HALOTTAK FELTÁMADÁSA
"A bűn bére a halál" vagy "Örök élet a pokolban levő kínnal"? A halhatatlan lélek és a pokol dogmája. Amit a Biblia nem mond a pokolrol

http://robertwr.com/

http://www.auss.info/auss_publication_file.php?pub_id=408&journal=1&type=pdf

Mátyás Biró Dévay 1500-1545: Disputatio de statu in quo sint beatorum animae, post hanc vitam, ante ultimum judicii diem (National Library of Vienna, Marburg, Gottingen, de Magyarországon is megtalálható).

A lélek szó összes használata a Bibliában:

Íme egy lista hányszor jelenik meg a lélek azaz a "nephesh" szó a Bibliában. Ha átolvassuk figyelemmel látható, hogy csupan keves szövegben lehet spiritualizálni, az ugynevezett tulvilágra (pl. Lukács 16:19-31 - de ez a szövegrész második századi betoldás), ahol mégis igy van (pl. Jelenések 6:9-11) ott szimbolikus, azaz képletes az értelme, a számbeli, tulnyomó, legtöbb eset a mai világra és életre vonatkozik. A Biblia sehol es soha nem mondja ki nyiltan hogy a lélek halhatatlan, viszont azt nyiltan kimondja, hogy halandó.

1Mózes: 1:21,30; 2:7,19; 9:4,5,10,12,15,16; 12:13; 17:14; 19:17,19,20; 27:4,19,25,31; 32:30; 34:3,8; 35:18; 37:21; 42:21; 44:30; 49:6; 2Mózes: 4:19; 12:15,16,19; 15:9; 21:23,30; 23:9; 30:12; 31:14; 3Mózes 2:8; 4:2,27; 5:1,2,4,15,17; 6:2; 7:18,20,21,25,27; 11:10,46; 17:10; 17:11,12,14,15; 19:8,28; 20:6; 21:1,11; 22:3,4,6,11; 23:29,30; 24:17,18; 26:11,16,30; 4Mózes 5:2,6; 6:6,11; 9:6,7,10,13;11:6;15:27,28,30,31; 19:11,13,20,22; 21:4,5; 23:10; 30:2,4,5,6,7,8,9,10,11,12,13; 31:19,28; 35:11,15,30,31; 5Mózes 4:9,29; 6:5; 10;12; 11:13,18; 12:15,20,21,23; 13:3,6; 14:26; 18:6; 19:6,11,21; 21:14; 22:26; 23:24; 24:6,7,15; 26:16; 27:25; 28:65; 30:2,6,10; Józsúé 10:28,30,32,25,37,39; 11:11; 20:3,9; 22:5; Bírák 5:21; 9:17; 10:16; 12:3; 16:16,30; 18:25; Rúth 4:15; 1Sámuel 1:10,15,26; 2:16,33,35; 17:55; 18:1,3; 19:5,11; 20:1,3,4,17; 22:2,22,23; 23:20; 24:11; 25:26,29; 26:21,24; 28:9,21; 30:6; 2Sámuel 1:9; 3:21; 4:8,9; 5:8; 11:11; 13:39; 14:7,14,19; 16:11; 17:8; 18:13; 19:5; 1Királyok 1:12,29; 2:4,23; 3:11; 8:48; 11:37; 17:21,22; 19:2,3,4,10,14; 20:31,32,39,42; 2Királyok 1:13,14; 2:2,4,6; 4:27,30; 7:7; 9:15; 10:24; 23:3,25; 1Krónika 22:19; 28:9; 2Krónika 1:11, 6:38; 15:12; 34:31; Eszter 4:13; 7:3,7; 9:31; Jób 2:4,6; 3:20; 6:7,11; 7:11,15; 9:21; 10:1; 11:20; 12:10; 13:14; 14:22; 16:4; 18:4; 19:2; 21:25; 23:12; 24:12; 27:2; 27:8; 30:16,25; 31:30,39; 32:2; 33:18, 20,22,28,30; 36:14; 41:21; Zsoltárok 3:2; 6:3,4; 7:2,5; 10:3; 11:1,5; 13:2; 16:10; 17:9,13; 19:7; 20:20,29; 23:3; 24:4; 25:1,13,20; 26:9; 27:12; 30:3; 31:7,9,13; 33:19,20; 34:2,22; 35:3,4,7,9,12,13,17,25; 38:12; 40:14; 41:2,4; 42:1,2,4,5,6,11; 43:5; 44;25; 49:8,15,18,19; 54:3,4; 55:18; 56:6,13; 54:3,4; 55:18; 56:6,13; 57:1,4,6; 59:3; 62:1,5; 63:1,5,8,9; 66:9,16; 69:1,10,18; 70:2; 71:10,13,23; 72:14; 74:19; 77:2; 78:18,50; 84:2; 86:2,4,13,14; 88:3,14; 89:48; 94:17,19,21; 103:1,2,22; 104:1,35; 105:18,22; 106:15; 107:5,9,18,26; 109:20,31; 116:4,7,8; 119:20,25,28, 81,109,129,167,175; 120:2,6; 121:7; 123:4; 124:4,5,7; 130:5,6; 131:2; 138:3; 139:14; 141:8; 142:4,7; 143:3,6,8,11,12; 146:1; Példabeszédek 1:19; 2:10; 3:22; 6:16,26,30,32; 7:23; 8:36; 10:3; 11:17,25; 12:10; 13:2,3,4,8,19,25; 14:10; 15:32; 16:17,24,26; 18:7; 19:2,8,15,16; 20:2; 21:10,23; 22:5,23,25; 23:7,14; 24:12,14; 25:13,25; 27:7,9; 28:17,25; 29:10,17,24; 31:6; Prédikátor 2:24; 4:8; 6:2,3,7,9; 7:28; Énekek Éneke 1:7; 3:1,2,3,4; 5:6; 12; Ésaiás 1:14; 3:9; 3:20; 5:14, 10:18; 15:4; 19:10; 26:8;9; 29:8; 32:6; 38:15,17; 42:1; 43:4; 44:20; 46:2; 47:14; 49:7; 51:23; 53:10,11,12; 55:2,3; 58:3,5,10,11; 61:10; 66:3, Jeremiás: 2:24; 3:11; 4:10,19,30,31; 5:9,29; 6:8; 9:9; 11:21; 12:7; 13:17; 14:19; 15:1,9; 18:20; 19:7,9; 20:13; 21:7,9; 22:25,27; 31:12,14,25; 32:41; 34:16,20,21; 38:2,16,17,20; 39:18; 40:14,15; 43:6; 44:30; 45:5; 46:26; 49:37; 50:19; 51:6,14; 51:45; Jeremiás Siralmai 1:11,16,19; 2:12,19; 3:17,20,24,25,51,58; 5:9; Ezékiel 3:19,21; 4:14; 14:14,20; 16:5; 18:4,20,27; 25:25; 23:17,18,22,28; 24:25; 25:6,15; 27:31; 32:10; 33:5,6,9; 36:5; 47:9; Hoseas 4:8; 9:4, Ámos 2:14,15; 6:8, Jónás 1:14; 2:5,7; 4:3,8; Mikeás 6:7; 7:3; Habakuk 2:4,5,10; Zakariás 11:8; Máté 2:20; 6:25; 10:28,39; 12:18; 16:25,26; 20:28; 22:37; 26:38; Márk 3:4; 8:35,36,37; 10:45; 12:30; 14:34; Lukács 1:46; 2:35; 6:9; 9:24; 10:27; 12:19,20,23; 14:26; 17:33; János 10:11,15,17; 12:25,27; 13:37,38; 15:13; Cselekedetek 2:27,43; 3:23; 4:32; 20:10,24; 27:22; Róma 2:9; 11:3; 13:1; 16:4; 1Korinthus 15:45; 2Korinthus 1:23; Filippi 1:27; 2:2,19,30; 1Thessalónika 5:23; Zsidókhoz 4:12; 6:19; 10:38,39; Jakab 5:20; 1Péter 2:11; 2Péter 2:8; 1János 3:16; 3János 2; Jelenések 16:3; 18:14.
Továbbá: „lelked”: Példabeszédek 19:18; 23:2; "lekű" Ésaiás 56:11; "lelked" Ésaiás 58:10; "lelkük" Jeremiás 44:14; "lelke" Ezékiel 16:27, „lelketek”: Ezékiel 24:21.
Bibliaversek ahol a "lélek" többes számban jelenik meg "lelkek": 1Mózes 1:20,24; 9:5, 12:5; 14:21; 23:8; 36:6; 46:15,18,22,25,26,27; 2Mózes 1:5; 12:4; 16:16; 30:15,16; 3Mózes 11:43,44; 16:29,31; 17:11; 18:29; 20:25; 23:27,32; 26:15,43; 27:2, 4Mózes 16:38; 19:18; 29:7; 31:35,40,46,50; 5Mózes 4:15; 10:22; Józsúé 2:13,14; 9:24; 23:11,14; Bírák 5:18; 2Sámuel 23:17; 2Királyok 12:4; 1Krónika 5:21; 11:19; Eszter 8:11; 9:16; Jób 16:4; Zsoltárok 72:13; 97:10; Példabeszédek 1:18; 11:30; 14:25; Jeremiás 2:34; 6:16; 17:21; 26:19; 37:9; 42:20; 44:7; 48:6; 52:29,30; Ezékiel 7:19; 13:18,19,20; 17:17; 18:4; 22:27; 27:13; Máté 6:25; 11:29; Lukács 12:22; 21:19; János 10:24; Cselekedetek 2:41; 7:14, 14:2,22; 15:24,26; 27:10,37; 2Korintus 12:15; 1Thessalónika 2:8; 5:14; Zsidókhoz 12:3, 13:17; Jakab 1:21; 1Péter 1:9,22,25; 3:20; 4:19; 2Péter 2:14; 1János 3:16; Jelenések 6:9; 8:9; 12:11; 18:13; 20:4. 

Bibliaversek ahol a "sheol" és "hádesz" (sír, halottak lakóhelye) szó előfordul:

1Mózes 37:35; 42:38; 44:29,31; 4Mózes 16:30,33; 5Mózes 32:22; 1Sámuel 2:6; 2Sámuel 22:6; 1Királyok 2:6,9; Jób 7:9; 11:8; 14:13; 17:13,16; 21:13; 24:19; 26:6; Zsoltárok 6:5; 9:17; 16:10; 18:5, 30:3; 31:17, 49:14,15; 55:15; 86:13; 88:3; 89:48; 116:3; 139:8; 141:7; Példabeszédek 1:12; 5:5; 7:27; 9:18; 15:11,24; 23:14; 27:20; 30:16; Prédikátor 9:10; Énekek Éneke 8:6; Ésaiás 5:14; 7: 11; 14:9,11,15; 28:15,18; 38:10,18; 57:9; Ezékiel 31:15,16,17; 32:21,27; Hóseás 13:14,15; Ámos 9:2; Jónás 2:2; Habakuk 2:5, Máté 11:23; 16:18; Lukács 10:15, 16:23 (korai betoldás); Cselekedetek 2:27,31; Jelenések 1:18; 6:8; 20:13,14.

Milyen állapotban vannak a halottak a Sheolban (Hádeszben), azaz a Halottak hazájában?

A Biblia szerint a halottak állapota: az alváshoz hasonló tudat nélküli jelenség, ezt megerősíti úgy az Ó Szövetség mint az Új Szövetség (Dániel 12:2, János 3:13, János 11:11-14). Amikor a működő hústest a benne lévő élő lélekkel meghal (kialszik), az éltető szellem visszatér Istenhez (beleértve a gonosz emberek szellemét is, tehát a szellem nem az ugynevezett "pokolba" megy), hogy bíztosítva legyen minden meghalt ember feltámadásának a lehetősége:

Zsoltárok 146:4 Kimegyen a szelleme (ruach); visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei.

Prédikátor 12:9 És a por földdé lenne, mint azelőtt volt; a szellem (ruach) pedig megtérne Istenhez (és nem a pokolba), a ki adta volt azt. 

A Biblia szerint a halottak a Sheolban, a Halottak hazájában vannak. Ez egy fizikai állapot. Létezhet-e egy tudat nélküli Halottak hazája? Létezhet! Miért ne? Nézzük a robotokat : - ). Ha bekapcsoljuk őket "élnek", ha kikapcsoljuk őket "meghalnak". Mindkét formában léteznek. Ha széjjelszedjük őket, akkor is léteznek : - )

http://mediq.blog.hu/tags/robot

Isten megígérte a feltámadást. Hogy fel tudj támadni, létezned kell valahól, ha nem is élsz tudatosan. Ezek szerint, a testünkben kell legyen információs tárolóhely, ahol minden információnk tárolva van és amely megmarad miután az agyunk kikapcsol és a testünk felbomlik. Tehát, lényegében nem veszünk el teljesen : - )
"És ha teljesen elégünk, nem semmisül meg az információ?" A fizikában nincs olyan hogy "semmisül" és "semmi". Az anyag tulajdonképpen nem semmisül meg az elégésnél, csupán átváltozik. Ha az információ tárolva lehet szilárd anyagban, miért ne lehetne nemszilárd anyagban is tárolni? Ha teljesen is megégnénk, az információ megmaradhatna abban a fizikai állapotban, amelyben felbomlott a testünk az égésnél. Információt küldhetsz egyik anyagból a másikba, és nem szükséges a szilárd anyag közvetítése. Pl. a mobiltelefonban írott vagy kimondott szavakat egy bizonyos ideig tárolja az éter (nemszilárd anyag), amig áthaladnak a rendeltetési helyig, ... vagy gondoljunk akár a viszhangra. Tehát a feltámadás létezhet azoknál is akik porrá égtek. Bonyolult folyamat emberi szemmel nézve, de azt hiszem a Teremtőnél gyerekjáték.
A Biblia nem támogatja azt, hogy a halottak a tudatuknál lennének, viszont a második halálig nem beszélhetünk máris a halottak teljes megsemmisüléséről. Inkább azt, hogy a halottak egy bizonyos fizikai állapotban léteznek, persze öntudatlanok. Jegyezzük meg jól, hogy a fizikában nincs "semmi". Az, hogy az Isten az ex nihilo- ból teremt - a semmiből - nincs is a Bibliában, hanem az apokrifoknak nevezett könyvekben (v.ö. Zsidókhoz 11:3). Ha a halálunk után a megsemmisülés teljes lenne, nem létezhetne feltámadás sem. Hogy fel tudjunk támadni, léteznünk kell valahól, valamilyen formában, persze öntudatlanul a halálalvásban. 

Mózes:3:19 "Orcád verítékével egyed a te kenyeredet, míg len visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te és ismét porrá leszel."

Tehát, a "Sheol"-nak léteznie kell, a porban, mint fizikai állapot. Jegyezzük meg jól, hogy ez egy fizikai állapot. Nem kell lefúrni a mélybe utána : - )

A Biblia világos üzenete ez: A halottak öntudatlan állapotban vannak alkotó elemekre lebomolva a föld porában és várnak a feltámadásra. Ez az amit a Biblia üzenete világosan közöl a halottakról. A Biblia írói nem tanítják az örök kínzás tanát, sem a lélek halhatatlanságának a tanát. Viszont egy szélsőség más szélsőséget szülhet. Első sorban a feltámadásban kétkedők feltételezik, hogy ha valaki elég, akkor lehetetlen a feltámadás, mivel nincs miből feltámadni. Ennek az okoskodásnak az eredménye az lett, hogy bizonyos személyek ráharaptak a csalira és bedöltek a "lehetetlen" storynak és úgy érveltek, Pál apostol szavait félreértve, hogy az Isten nem az elhunyt személyt támasztja fel, henem ennek tőkéletes hasonmását teremti meg. Viszont ez már nem nézhető feltámadásnak. Engem nem vigasztalhat az a tudat, hogy valaki tőkéletesen fog hasonlítani rám. Nekem az az érdekem, hogy én támadjak fel, nem másvalaki akire aztán ráfogják, hogy én lennék, noha nem vagyok. Ha nem én támadok fel, egyáltalán nem érdekel egy pszeudó-feltámadás. Köszönöm szépen! Olyan feltámadásra nincs szükségem, hogy másvalaki áljon elő, az én nevemben. Tehát az sem logikus amit mondanak. Mondtam egy ilyen hitű prédikátornak, hogy mi a baj azzal amit ők vallanak, de erre rámfogta, hogy amit én hiszek az nem más mint a lélekvándorlás. Pedig nem az, egyáltalán nem lehet ráfogni a halottak tudat nélküli Sheolbeli létére, állapotára, hogy felérne a lélekvándorlásba vetett filózófiával. Ha a halottak nincsenek tudatuknál, hogyan vándorolhatna a lekük??? Nevetséges ellenérv :-) Hiszen a halottak nem élnek, hanem szétbontva, tudat nélkül léteznek abban a fizikai állapotban amit a Biblia Sheolnak nevez. Létezni, még nem jelenti azt, hogy élni is. Pl. egy kihalt fa létezhet sokáig, de nem jelenti azt hogy életben van. Igy van ez a meghalt emberrel is. A halott ember, a lebomlott elemeiben tőkéletesen tárolt információval létezik ugyan egy bizonyos tudat nélküli formában, de ettől még nem eleven, tehát nem él. Szó sincs lélekvándorlásról vagy lélek halhatatlanságról. 
Az első halál utáni teljes megsemmisülés tana aláássa a feltámadást. Ha semmi sem létezik, nincs mi feltámadjon. Egy tőkéletes hasonmás teremtését, semmi esetre sem lehet feltámadásnak nézi. Kell legyen egy információs magbázis, azaz adatbázis amiből támadj fel. Ez a mag bennünk van és ha porrá égünk akkor is megmarad, Istennél, az ő gondviselése alatt. Csupán a második halál tudja teljesen elpusztítani ezt a magot, adatbázist. Ha figyelembe veszük ezt a lényeges különbséget, akkor megerősődhet a hitünk. Pál apostol is ezt tanítja. Ő sem valja az első halál utáni teljes megsemmisülés tanát. Testünket egy olyan maghoz hasonlítja amely elrothad, de belőle egy új és rodhadatlan test támad majd fel. Mint keresztyének, a feltámadáskor, nem egy régi, beteg és tőkéletlen testben támadunk fel, hanem egy meggyógyult, tökéletes szellemi testé alakult testben. Valóban, bizonyos szemszögből nem ugyanaz a régi, beteg test jelenik meg, de ettől még ugyanaz a test, ugyanaz a személy támad fel, aki meghal. A feltámadásnál, a régi test átváltozik. Tehát, ha átváltozik, akkor a régi test támad fel, de átváltozott formában. Ez pedig teljesen ellent mond azoknak akik azt hiszik, hogy haláluk után teljesen megsemmisülnek. 

1Korintus 15:
35. De mondhatná valaki: Mi módon támadnak fel a halottak? és minémű testtel jönnek ki? 
36. Balgatag! a mit te vetsz, nem elevenedik meg, hanemha megrothadánd. 
37. És abban, a mit elvetsz, nem azt a testet veted el, a mely majd kikél, hanem puszta magot, talán búzáét, vagy más egyébét. 
38. Az Isten pedig testet ád annak, a mint akarta, és pedig mindenféle magnak az ő saját testét. 
39. Nem minden test azon egy test, hanem más az embereknek teste, más a barmoknak teste, más a halaké, más a madaraké. 
40. És vannak mennyei testek és földi testek; de más a mennyeiek dicsősége, más a földieké. 
41. Más a napnak dicsősége és más a holdnak dicsősége és más a csillagok dicsősége; mert csillag a csillagtól különbözik dicsőségre nézve. 
42. Épenígy a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban; 
43. Elvettetik gyalázatosságban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtelenségben, feltámasztatik erőben. 
44. Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test. Van érzéki test, és van lelki test is. 
45. Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé. 
46. De nem a lelki az első, hanem az érzéki, azután a lelki. 
47. Az első ember földből való, földi; a második ember, az Úr, mennyből való. 
48. A milyen ama földi, olyanok a földiek is; és a milyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is. 
49. És a miképen hordtuk a földinek ábrázatját, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatját is. 
50. Azt pedig állítom atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot. 

De nem mondja a Bilia, hogy az emberek tudatosan élnek, a Lukács 16:19-31 versei szerint?
A Bibliát és a korai forrásokat kutatva nem lehet nem eszrevenni, hogy ott valami nem stimmel.
A matektanárnöm is észerevette a hibát az egyik egyenletben. Sokat kinlódott, de rájött, hogy tévedés volt egy egyenletben. Ettől még nem vontuk kétségbe a teljes matekkönyvet. Nekem van egy térképem ahol egy utca nincs jól feltüntetve. De azért még nem vontam kétségbe a teljes térképet. Mi lett volna ha a matektanárnő úgy hagyja a hibát és én jóváhagyom a téves utcamutatást a térképen? Így van ez ezzel a betoldással is. Kilóg a sorból. A Biblia nem taníthat két homlokegyenesen ellentétes dolgot. Az Úr Jézus sem mondatta, hogy:

"Senki sem ment fel a mennyekbe" (a senkibe tartozik Ábrahám is :-)) János 3:13, hogy aztán meggondolja magát: Hát biza Ábrahámról elfelejtkeztem :-)

A Lukács 16:19-31 egy korai betoldás

A Lukács 16:19-31 egy korai betoldás, mivel ellentmond a Biblia azon belső kijelentéseinek, melyek Ábrahám valódi állapotáról tanúskodnak. Két ellentétes értékű tanúbizonyságot pedig képtelenség elfogadni józan ésszel:

Prédikátor 9:6 Mert akárkinek, valaki minden élők közé csatlakozik, van reménysége; mert jobb az élő eb, hogynem a megholt oroszlán. 
7. Mert az élők tudják, hogy meghalnak; de a halottak semmit nem tudnak, és azoknak semmi jutalmok nincs többé; mivelhogy emlékezetök elfelejtetett. 
8. Mind szeretetök, mind gyűlöletök, mind gerjedezésök immár elveszett; és többé semmi részök nincs semmi dologban, a mely a nap alatt történik. 
9. No azért egyed vígassággal a te kenyeredet, és igyad jó szívvel a te borodat; mert immár kedvesek Istennek a te cselekedetid! 
10. A te ruháid mindenkor legyenek fejérek, és az olaj a te fejedről el ne fogyatkozzék. 
11. Éld életedet a te feleségeddel, a kit szeretsz, a te hiábavaló életednek minden napjaiban, a melyeket Isten adott néked a nap alatt, a te hiábavalóságodnak minden napjaiban; mert ez a te részed a te életedben és a te munkádban, melylyel munkálódol a nap alatt. 
12. Valamit hatalmadban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed; mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcseség nincs a Seolban, a hová menendő vagy.

Ésaiás 63:16 Hiszen Te vagy Atyánk, hiszen Ábrahám nem tud minket, és Izráel nem ismer minket, Te, Yhwh, vagy a mi Atyánk, megváltónk, ez neved öröktől fogva. 

János 3:13 És senki sem ment fel a mennybe, hanemha az, a ki a mennyből szállott alá, az embernek Fia, a ki a mennyben van.

Zsidókhoz 11:39 És mindezek, noha hit által jó bizonyságot nyertek, nem kapták meg az ígéretet. 
40. Mivel Isten mi felőlünk valami jobbról gondoskodott, hogy nálunk nélkül tökéletességre ne jussanak. 

A Lukács 16:19 - az eddig legrégibbnek tartott Lukács Evangéliumi szöveg - a P75-ös kézirat szerint, ez áll:

"Vala egy gazdag ember, névszerint Neves, és öltözik vala bíborba és patyolatba, mindennap dúsan vígadozván"

Az ókori P75-ös görög nyelvű kézirat. Mint látható, a gazdag neve "Neves": "onomati Neves" azaz "névszerint Neves". A görögben nincs ilyen név. 

Az ókori szahidiban (kopt azaz egyiptomi nyelvjárás), a gazdag ugyancsak meg van nevezve, a "névszerint Nineveh" formában. A P75-öshöz viszonyítva, egy kis eltéres van a névben, de a nevek hasonlítanak, tehát, mindkét névformának ugyanaz a közös forrása:

Szahidiban "Nineveh" 

Görögben "Neves" 

A P75-ös kézirat egy nagyon régi kézirat, feltehetőleg 175-225 között írodott:

http://en.wikipedia.org/wiki/Papyrus_75

A Szahidi fordítás a második század vége felé írodott:

http://en.wikipedia.org/wiki/Coptic_versions_of_the_Bible#Sahidic

A "Neves" elnevezés még megtalálható két "Minuscule"-nak nevezett kéziratban, széljegyzetben:

http://en.wikipedia.org/wiki/Minuscule_36

http://en.wikipedia.org/wiki/Minuscule_37

A kérdés az, hogyan került be, illetve miért került ki az "onomati Neves" (névszerint Neves) a későbbi kéziratokból? 

Egy lehetséges válasz a következő: 

A "Neves - Nineveh" szóalak egy héber név (Phineas) rossz átírása. Az átírás nem lett jó szemmel nézve, nemlévén héber hangzása és végül törölve lett.

"De pascha computus" egy olyan mű amely 242/3 körül íródott Afrikában vagy Rómában, és benne ez áll (ch. 17): 

Omnibus peccatoribus a deo ignis est praeparatus, in cuius flamma uri ille Finaeus dives ab ipso dei filio est demonstratus (“Fire has been prepared by God for all sinners, in the flame of which, as was indicated by the Son of God himself, that rich man Phineas is burned”). Magyarúl: Tűz van készítettve Istentől minden bűnösnek, amely lángban - amint azt Isten Fia saját maga jelezte, az a gazdag ember, Fineás ég.

Hasonló hagyomány van leírva különböző tizenegy névtelen írásban, melyeket Priscilliánusnak tulajdítanak (IV század), aki egy gonosztikus szektát vezetett dél Spanyolországban. Érdekes módon Tertulliánusz (II - III század) Lázárt "Eleázár"-nak nevezi. Ezekből az idézetekből rekonstruálni lehet a történetbeli neveket: Eleázár és Fineás. Mindez arra enged következtetni, hogy a Lukácsból való történet egy zsidó apokrif írás lehetett. Érdekes módon a legkorábbi idézetek (katenák) két gnosztikustól (Markion és Alexandriai Kelemen) és egy montanistától (Tertullián) vannak.

Egy másik eltérés is létezik a Lukács 16:19-ben: "És monda ismét egy példázatot:" 
Az V-dik századból való Codex Bezae Cantabrigensis (D) valamint a III-IV-dik századból való (de írott anyaga II század előtti) Codex Curetonianus szerint a Lukács 16:19-ben ez áll: 

"Εἶπεν [monda] δέ [És] καὶ [ismét] ἑτέραν [egy másik] παραβολὴν [példázatot]: Ανθρωπος δέ τις ἦν πλούσιος 

19. És monda ismét egy példázatot: Vala pedig egy gazdag ember, és öltözik vala bíborba és patyolatba, mindennap dúsan vigadozván: 
20. És vala egy Lázár nevű koldus, ki az ő kapuja elé volt vetve, fekélyekkel tele.

Miért szerepel ez a történet "példázatként"?

Egy lehetséges válasz a következő:

Valamikor a korai időkben "És monda ismét egy példázatot:" egy valódi versrész lehetett a Lukács 16:19-ben, ami arra mutat, hogy ezt követve, egy valódi példázat is lehetett, ami később törölve lett és helyébe egy új anyag került. Ezt a valódi példázatot helyettesítették a Lázáros példázattal, de elfelejtették törölni az alábbi részt "És monda ismét egy példázatot:". Később törölték az "árulkodó" részt is. 

↑ Codex Bezae Cantabrigensis (D), V sz. - lásd Nestle-Aland Novum Testamentum Graece, ed. 27 p. 214, 691; The Text of the New Testament (Kurt Aland, Barbara Aland) p. 109

↑ Codex Curetonianus Syriacus (syc), III/IV sz. - lásd Nestle-Aland Novum Testamentum Graece, ed. 27 p. 214, 65, 66; The Text of the New Testament (Kurt Aland, Barbara Aland) p. 193

A lator

A lator nem volt már aznap a paradicsomban : - )

Lukács 23:43 - a lator még aznap az Úr Jézussal volt a paradicsomban? Nem, mivel Jézus aznap MÉG nem ment a menybe, a földön pedig nem volt akkor paradicsom. Ez világos mint a kék ég és nem lehet nyelvtani mismásokkal kijátszani az értelmét. A K. utáni 9-ik századig nem használtak pontot és vesszőt, tehát a vesszőt a megfelelő helyre kell tenni. A Curetoniánus, a Sahidi, a MN 254 és egyéb idézetekben a szavak sorrendje más, a vers körülbelül így adható vissza:

"Bizony mondom ma néked, velem leszel a paradicsomban."

"In Luke 23:43 the variant I say today to you, you will be with me in paradise supported only by unspaced dot in Codex Vaticanus and lack of punctuation in earlier Greek MSS.[4]"
...
" He dated the manuscript fragments to the fifth century; the text, which may be as early as the second century, is written in the oldest and classical form of the Syriac alphabet, called Esṭrangelā, without vowel points.[5]"
Quotations from Wikipedia
http://en.wikipedia.org/wiki/Curetonian_Gospels

János 20:17 Monda néki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Édesapámhoz; hanem menj az én testvéreimhez és mondd nékik: Felmegyek az én Apámhoz és a ti Apátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez." 

A János 11:25-26 szerint, aki hisz Jézusban, nem hal meg soha. Mikor? Már most vagy egy bizonyos jövőben?

Lássuk a tágabb szöveget:

"25. Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, élni fog (a feltámadáskor); 
26. És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal (az Úr Jézus második eljövetelekori időről van szó itt). Hiszed-é ezt?" 

Nem tudjuk miért Károli a 25-beli versben nem fordította le jól a görög ígét, melynek jelentése nem él, hanem élni fog. 

Mindkét versben az elragadtatási időre mondja, amikor eljön Jézus Urunk és összegyüjti az ő híveit: 

Máté 24:30. És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel. 
31. És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig. 
32. A fügefáról vegyétek pedig a példát: mikor az ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár: 
33. Azonképen ti is, mikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt. 

Kinek prédikált az Úr Jézus az 1Péter 3:18 görög szövege szerint? És mikor?

1Péter 3:18 Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, mint igaz a nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen; megölettetvén ugyan hús szerint (így van az ógörögben!!!), de megeleveníttetvén szellem szerint; 
19. A melyben elmenvén, a tömlöczben lévő szellemeknek is prédikált, 
20. A melyek engedetlenek voltak egykor, mikor egyszer várt az Isten béketűrése a Noé napjaiban, a bárka készítésekor, a melyben kevés, azaz nyolcz lélek tartatott meg víz által; 

Péter apostol szerint, mikor prédikált az Úr Jézus "a tömlöcben lévő szellemeknek"? Péter apostol azt mondja, hogy ezt akkor tette, miután "szellem szerint" volt. 
Igen, ezt csak menybementetele után tehette, hiszen a bukott angyalok, azaz szellemek tömlöce nem a fizikai világunkban van, hanem a szellemvilágban. És miután Jézus Urunk felment a szellemvilágba, akkor prédikált nekik. 
Hogy mit prédikált nekik: az ítéletet. Isten senkit sem kárhoztat el ítélet nélkül és tudjuk, hogy Isten az ítéletet az Úr Jézusnak adta.

János 16:7 De én az igazat mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vígasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt ti hozzátok. 
8. És az, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében: 
9. Bűn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem; 
10. És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem; 
11. Ítélet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett. (Vajon a bukott angyalok nem???)
12. Még sok mondani valóm van hozzátok, de most el nem hordozhatjátok.

Itt egyáltalán nem arról esik szó, amire egyesek céloznak, hogy amig három napig a sírban volt, ott Urunk prédikált a meghalt embereknek. Minek prédikálni??? Hiszen a Biblia szerint: a halál után jön az ítélet, a halál után nincs megtérés lehetősége. Az univerzalisták és mások nagy tévedést tanítanak erről és egyesek tévesen is fordítják e szöveget, csakhogy fenntartság a milleniumról alkotott téves nézetüket 

Zsidók 9:27 És miképen elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet

Zsidók 10:27 Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülőket 

Mit mond az Apostoli Hitvallás, mikor lesz ez az ítélet, máris a halál beáltakor, vagy egy távolabbi ídőpontban? 

"Onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat" Apostoli Hitvallás 

Tehát ez csak Urunk eljövetele után lehetséges. Addig a halottak egy halottalvásban várakozó állapotban vannak és várják a feltámadást. A "koimiterion" szó is - temetőnek mondják, de szószerint "háloszobát" jelent a görögben - ezt az állapotot mutatja. Miért feltámadás és nem puszta test és lélek egyesülés? Mert ha élnének a halottak, nem beszélhetnénk feltámadásról, hanem egyesülésről.

Sámuel próféta esete nem támasztja alá a Lukács 16:19-31 eredetiségét?

Sámuel próféta engedelmeskedett a varázslónak?

Az 5Mózes 18:9-14 szerint a halottidézés tiltása, megkövetelte a halottidézők elkerülését és megbüntetését, nem pedig a nekik való engedelmességet. 
Vajon miért? Mert megbizhatók voltak? Vagy mert megtévesztők, mint maga a Sátán? 

1Sámuel 28:11-15 -ben Saul nem Sámuellel beszélt, mivel Sámuel már meghalt. Nem hiszem, hogy a boszorkánynak lett volna hatalma Sámuel felett és nem hiszem, hogy Sámuel tárgyalt volna a boszorkával, engedelmesen "előbújni" a boszorka parancsára. Itt nyilvánvaló az álcázás, a megtévesztés. A Biblia néhány helyen csupán közli az eseményeket, de nem kommentálja őket és ezért megtévesztheti a Biblia igazságaiban nem jártas embereket, példa erre "Istennek tüze" (Jób 1:16), ami nem volt az Isten tüze, hanem a Sátán tüze, viszont az író nem kommentálta a hírvivő e téves meglátását. Így van ez az endori esetben is. Az író csupán lejegyzi de nem kommentálja az esetet. Amúgy is, minden izraelitának - a mózesi törvény szerint - szigorúan tilos volt elmenni a halottidézőkhöz és minden más okkult dolgokkal foglalkozó emberhez, tehát, Sámuel mint a törvényt ismerő és alkalmazó izraelita nem ment volna el a halottidézőhöz (III Mózes 19:31, V Mózes 18:11.12).

------------------
Szövegkritikai tudnivalók:
(A "szövegkritikát" nem kell összetéveszteni a "magasabb kritikával". Az első a kéznél levő régi szövegek összevetése, tehát a logikára alapoz, a második sokszor a fantázia szülte spekulativ elemzésre.)
Dr. F H A Scrivener szövegkritikus azt írja, hogy: "A második században túl sok esetben látunk olyan próbálkozást, hogy megváltoztassák a Szentírás szövegét, néhányan csak meggondolatlanul, mások bizonyítottan becstelenül". Scrivener kimondja, hogy "ez nem kevésbé igaz valóság, habár, mint paradox hangzik, hogy a legrosszabb hibák, amelyeknek az Újszövetséget valaha alávetették, eredetileg 100 éven belül történtek, azután hogy megalkották (az Új Szövetséget): és hogy Irenaeus és az afrikai atyák, és az egész Nyugat-, egy része a szír egyháznak" alsóbbrendű kéziratokat használtak. (FHA Scrivener, Bevezetés az Újszövetség Szövegkritikájához).
Dr. Frederick Henry Ambrose Scrivener, született 1813-ban, Londonban. A Cambridge Egyetemen végzett. A Cambridge Paragraph Bible (1873) kiadója.
http://en.wikipedia.org/wiki/Frederick_Henry_Ambrose_Scrivener
A Bibliai szöveg gördülékenysége, maisága, minél jobb megértése mellett, kell-e foglalkozni az antik szöveghűséggel is? Pl. erre 2Péter 1.1 más kéziratok szerint: "Urunk és Megváltónk" nem pedig "Istenünk és Megváltónk". Vagy egyszerűen ezeket figyelembe sem vesszük és a szellemi szőnyeg alá seperjük...
John William Burgon anglikán esperes (korai keresztyén szerzők idézetei után kutatott) idézi Gaiust (AD175-200), aki beszél korrupt szövegekről a korai papiruszokban: "Az isteni Szentírást ezen eretnekek merészen meghamisították. Rávetették erőszakos kezeiket, azon ürüggyel, hogy kijavítsák." 
(Burgon, A felülvizsgált felülvizsgálata, p. 323).
http://en.wikipedia.org/wiki/John_William_Burgon
Ernest Cadman Colwell, Melyik a legjobb Új Szövetségi szöveg?, 119 o.: "Az első két század tanúja egy nagyszámú (eltérő szöveg)változatnak, melyeket a tudósok ma ismernek. Az Új Szövetség kézirataiban a legtöbb (eltérő szöveg)változatokat én azt hiszem, tudatosan csinálták."
-------



IV. Pár bibliavers téves értelmezéséről

A keresztyén tudosok tévedése igen nagy abban, ahogyan ők gondolkodnak Jézus Urunk emberré válása és feltámadása felől. Jézus Urunk nem lehetett egyszerre két természetű lény. Nincs olyan, hogy Jézus ember természetű lény is és isten természetű lény is volt egyben. Amikor elérkezett az elrendelt idő, hogy Urunk emberré, hussá váljék, és tőkéletes husként szülessék meg - ahogy az ógörög szövegben van, egy hatalmas átváltozáson ment keresztül. Jézus Urunk isten természetű szellemteste TELJESEN átváltozott és TELJESEN hussá, hustesté lett, nem maradt félig isten természetben és csak félig vette fel az embertermészetet: TELJESEN EMBERRÉ, HUSSÁ VÁLT 
"És az Íge hussá lett és lakozék mi közöttünk" János 1:1 
Kiemeltem azt, ami létfontosságú. Nos, mi történt akkor, amikor visszament az égbe? Éppen ennek a fordítottja, tőkéletes ember - azaz hús természetből, tőkéletes isten természetté - azaz lélekké (szellemmé) lett. Nem maradt félig istentermészetben és félig embertermészetben, mert: 
"Azt pedig állítom atyámfiai, hogy hús (az ógörögben) és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot" 1Korintus 15:50 
Remélem most már könnyebben érthető lesz az amit írok lejjebb. Lássuk csak... Tegyük fel, hogy a halottak mégis tudatos állapotban vannak. Minek prédikált volna a halottaknak? Hiszen a halál után lezárul a lehetősége a megtérésnek és mindenki a földi életében elkövetett tettek alapján lesz megítélve, igaznak vagy igazságtalannak. Persze, katolikus és ortodox, stb, felekezetek szemszögből nincs minden elveszve és a halál után is lehetséges az üdvösségre jutás. Ezt a Szent Írás nem vallja.
1Péter 3:18. Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, mint igaz a nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen; megölettetvén ugyan hús (sarki) szerint (így van az ógörögben), de megeleveníttetvén szellem (pneumati) szerint; 
19. A melyben elmenvén, a tömlöczben lévő szellemeknek (pneumasin) is hirdetett (ekēruxen), 
20. A melyek engedetlenek voltak egykor, mikor egyszer várt az Isten béketűrése a Noé napjaiban, a bárka készítésekor, a melyben kevés, azaz nyolcz lélek tartatott meg víz által; 

Mondja Péter azt, hogy mikor prédikált a "tömlöcben lévő szellemeknek"? Igen, Péter azt mondja, hogy ezt akkor tette, miután "megeleveníttetett", azaz miután "feltámadott a halálból és "szellem szerint" volt. Mondja azt is kinek hirdetett? Igen, a "szellemeknek". Kik voltak ezek a szellemek? 
2Péter 2:4. Mert ha nem kedvezett az Isten a bűnbe esett angyaloknak, hanem mélységbe taszítván, a sötétség lánczaira adta oda őket, hogy fenntartassanak az ítéletre; 
Judás 6. És az angyalokat is, a kik nem tartották meg fejedelemségöket, hanem elhagyták az ő lakóhelyöket, a nagy nap ítéletére örök bilincseken, sötétségben tartotta. 
Igen, ezt csak menybe menetele után tehette, hiszen a bukott angyalok tömlöce nem a fizikai világunkban van, hanem a szellemvilágban. És miután Jézus Urunk felment a szellemvilágba, akkor  nekik kihirdette az ítéletet. 
Ezt hírdette nekik: az ítéletet. 
János 16:7. De én az igazat mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vígasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt ti hozzátok. 
8. És az, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében: 
9. Bűn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem; 
10. És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem; 
11. Ítélet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett. (vajon a bukott angyalok nem?)
12. Még sok mondani valóm van hozzátok, de most el nem hordozhatjátok. 
Itt egyáltalán nem arról esik szó, amire egyesek céloznak, hogy amig három napig a sírban volt, ott Urunk prédikált a meghalt embereknek. Minek prédikálni? Hiszen a Biblia szerint: a halál után jön az ítélet, a halál után nincs megtérés lehetősége. Az univerzalisták és mások nagy tévedést tanítanak erről és egyesek tévesen is fordítják e szöveget, csakhogy fenntartság a milleniumról alkotott téves nézetüket.
"És miképpen elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet" Zsidók 9:27 
"Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülőket" Zsidók 10:27 
Mit mond az Apostoli Hitvallás, mikor lesz ez az ítélet, máris a halál beáltakor, vagy egy távolabbi ídőpontban? "Onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat" Apostoli Hitvallás 
Tehát ez csak Urunk eljövetele után lehetséges. Addig a halottak egy halottalvásban várakozó állapotban vannak és várják a feltámadást. A koimiterion - temetőnek mondják, de szószerint "háloszoba"-t jelent az ógörögben - is ezt az állapotot mutatja. Miért feltámadás és nem puszta egyesülés? Mert ha élnének a halottak, nem beszélhetnénk feltámadásról, hanem egyesülésről.
Nos, lássuk> 5Móz 18:10-11 - halottidézés tiltása. Vajon MIÉRT??? Mert megbizhatók voltak??? Vagy mert HAZUGOK, mint maga a SÁTÁN??? 
1Sám 28:11-15 - Saul Sámuellel beszélt, miután az már meghalt? Nem hiszem, hogy a boszorkánynak lett volna erre hatalma. Nem hiszem, hogy Sámuel tárgyalt volna a boszorkával, engedelmesen "előbújni" a boszorka parancsára. Itt nyilvánvaló az álcázás, a megtévesztés. Itt hazugságról van szó. 
Ézs 14:9-10 - a seolban megszólalnak a halottak? Ez képletes prózai írás Babilonról és királyáról, hiszen a 8-dik versben a cédrusfák is beszélnek.
Mt 17:3 - átváltozás hegye, halott és "elragadtatott" próféták megjelenése öntudatosan? Nem. Ott egy prófétai kép volt bemutatva. A megfejtés az elözö fejezet 28 fejezetében van: "Bizony mondom néktek: Azok között, a kik itt állanak, vannak némelyek, a kik nem kóstolják meg a halált, a míg meg nem látják az embernek Fiát eljőni az ő országában." Jézus Urunk itt arról beszél, hogy követői próféciákat fognak kapni, meglátva általuk az ő dicsőséges eljövetelét. Egyike volt János apostol. Ő látta az Úr Jézus eljövetelét és az előtte zajló eseményeket. János apostol sem lesz ott öntudatosan a Jelenések könyvének kibontakozása idején. 

Mt 27:49; Mk 15:36 - egyesek szerint a zsidók sem tagadták azt, hogy Illés próféta él. Nahát.... Mit tudtak ők, hisz a teljes szellemi csőd szélén áltak? Vegyük át, az összes tévtanaikat? 

Lk 16:22 - gazdag ember és Lázár tudatosan? 
Egyáltalán... 
Ajánlott irodalom: Edward W. Fudge: The Fire That Consumes 
Nyilvánvaló, hogy ez a prédikáció, vagy példázat már létezett Jézus Urunk elött. 
Itt két lehetőség elött állunk:
1.Jézus átvette és elmondta 
2.Betoldás és a szájába adták 
Én a második p-ot támogatom, mert az első pont szerint az ember halhatatlanul születik és Isten tényleg hazudott volna, mint a Sátán is célzott. 
1. A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek? 
2. És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk; 
3. De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok. 
4. És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg; 
5. Hanem tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói. 
Lk 23:43 - a lator nem volt még aznap az Úr Jézussal a paradicsomban.
Jézus aznap MÉG nem ment a menybe. Ez világos mint a kék ég és nem lehet nyelvtani mismásokkal kijátszani az értelmét. A K. utáni 9-ik századig nem használtak pontot és vesszőt, ez tuti 
"17. Monda néki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Édesapámhoz; hanem menj az én testvéreimhez és mondd nékik: Felmegyek az én Édesapámhoz és a ti Édesapátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez." János 20 
Jn 11:25-26 - aki hisz Jézusban, nem hal meg soha. De mikor?
Lássuk a tágabb szöveget: 
"25. Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él; 
26. És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt?" 
Nem tudjuk miért Károli a 25-beli versben nem fordította le jól a görög ígét, melynek jelentése nem él, henem élni fog. " 
A 26-dik verset pedig az elragadtatás elötti időre mondja, amikor eljön Jézus Urunk és összegyüjti az ő híveit: 
30. És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel. 
31. És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig. 
32. A fügefáról vegyétek pedig a példát: mikor az ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár: 
33. Azonképen ti is, mikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt." 
Máté 24 

"de nem ölhetik meg a lelket" Máte 10:28
Jusztin Martir irasaban (Apol. I , XIX, 132 korul) nem igy szerepel ez az ige "de nem olhetik meg a lelket". 
"Jobb inkább hinni azokban, melyek a mi természetünknek, vagy az emberek előtt lehetetlennek tűnnek, semhogy a többiekhez hasonlóan a hitetlenek közé soroljanak bennünket, mivel egykor a mi tanítónk, Jézus Krisztus – mint tudjuk –, azt mondotta: „Ami az embereknek lehetetlen, az Istennél lehetséges” (vö: Mt 19, 26). 7. És azt is mondotta: „Ne féljetek azoktól, akik megölnek titeket, mert ezen túl semmit sem tehetnek; féljetek inkább,attól, aki el tud pusztítani, és a testet a lélekkel együtt a Gehennára veti" (vö: Mt 10, 28)."
Es nem beszelhetunk arrol, hogy Jusztin ferditette volna a szoveget, mivel o hitt abban, hogy a halal utan meg letezik a gonoszok lelke, egeszen az iteletig, amikor szerinte  megsemmisulnek. 

Igenis a Mate 18:28 szovege van idezve, ugyanis Lukacs 12:4,5 nem idezi "a testet a lélekkel együtt".

Jusztin: És azt is mondotta: „Ne féljetek azoktól, akik megölnek titeket, mert ezen túl semmit sem tehetnek; féljetek inkább,attól, aki el tud pusztítani, és a testet a lélekkel együtt a Gehennára veti"
Máté 10: 28És ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.
Lukacs. 12:4 Mondom pedig néktek én barátaimnak: Ne féljetek azoktól, kik a testet ölik meg, és azután többet nem árthatnak.

Ime Lukacsban hianyzik "a testet a lélekkel együtt":
12:4. Mondom pedig néktek én barátaimnak: Ne féljetek azoktól, kik a testet ölik meg, és azután többet nem árthatnak. 5. De megmondom néktek, kitől féljetek: Féljetek attól, a ki minekutána megöl, van arra is hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony, mondom néktek, ettől féljetek.

Romaniaban mar megjelent egy Ujszovetseg, egy roman nyelvu messiashivo kiadasaban, egy olaszolszagi messiashivo jovoltabol, aki penzelte a kiadast. Ebben a kiadasban ez az ige igy hangzik "Şi nu vă temeţi de cei care ucid trupul şi după aceia nu mai pot face nimic, mai bine temeţi-vă de acela, care va poate distruge, aruncând trupul împreună cu sufletul în gheena."
"És ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, és azok után nem tehetnek semmit, inkább attól féljetek, aki képes elpusztítani, bedobva a test a lélekkel egyutt a gyehennába."

A mai Máté 10:28-ban talalhato verzio hitetlensegre csabit, amikor azt allitja, hogy az emberek nem olhetik meg a lelket, ugyanis rengeteg bibliavers van amelyben a lelek halando.
A "Meghalunk vagy nem halunk meg?" tanulmanyomban rengeteg bizonyitekokat kaptatok:
http://aupv.blogspot.ro/2012/08/meghalunk-vagy-nem-halunk-meg.html

Mint a Jusztin olvasataban is lathato a mai verzio nem lehet az eredeti szoveg, hanem egy dogmatikailag stilizalt verzio. A Mate 10;28 eredti olvasataban nem volt benne "es nem olhetik meg a lelket", ezt kesobb adtak hozza a gonoszok,.. mint ahogy a Mate 28:19-vel tettek.

A Mate 28:19,20 dogmatikai stilizalasa: Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, az én nevemben megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében, 20. Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!

A Mate 28:19 eredetije: Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, az én nevemben  20. Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen! (Shem Tob, Euszebiosz, Aphraatesz, Annarikhusz)

Sajnos, a mai Bibliakban tobb ilyen dogmatikai stilizalsat talalunk.

 Luther Marton kijelentese, amit 1520, november 29-en irt : „Meg kell tanulnunk, hogy a halál [egy] ... finom alvás, mely édes és rövid" Amen.

Dogmatikai stilizalas: 2Peter 1:1. Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, azoknak, a kik velünk egyenlő drága hitet nyertek a mi Istenünknek és megtartónknak Jézus Krisztusnak igazságában:

Eredeti verzio: 2Peter 1:1. Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, azoknak, a kik velünk egyenlő drága hitet nyertek a mi Urunknak és megtartónknak Jézus Krisztusnak igazságában: (arami, kopt, Szinaitikusz, korai Vulgata)

Ebbol is lathato, hogy 130 korul, amikor is Jusztinnak ez az irasa megjelent, az ige (Mate 10:28) maskeppen volt az akkori szovegben.
Mate apostol nem hitt a lelek halhatatlansagaban. Az ittelettol pedig senki sem szabadul ugyanis irva van, hogy lesz feltamadasa mint az igazaknak mind a gonoszoknak. Es itt nem olyan iteletre gondolok mint egyesek allitanak, hogy ez a milleniumi vagy ezutani "iskolazas" utan lesz, hanem a feltamadaskor. Lesz feltamadas, azonnali itelet, az itelet kimondasa, es azonnali megsemmisules. Nincs meg egy  "lehetoseg" a megteresre sem a milleniumban sem azutan.
Most van az ido a hitre es a megteresre, hogy az iteletkor eletet nyerhessunk es nem orok megsemmisulest.

 

"Élet halál által??? Egy kis szatíra :)"

Szatíra a lélek halhatatlanságáról

Mi a szatíra? Magyarázat a lenti cikkemre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szatíra (a görög szatürosz, azaz „szatír” vagy latin satira, azaz „gyümölcsöstál” kifejezésből) két jelentésben is használatos:
Szűkebb értelemben költői szatíra. Egy ókor óta használt lírai műfaj. Jellemzője, hogy a valóság komikus-ironikus ábrázolására törekszik. Ábrázolási módszerei között szerepel az arányok megváltoztatása, a kicsinyítés, a nagyítás, a túlzás.
Tágabb értelemben szatirikus ábrázolásmódú mű. A költői műfaj nevéből született a szatirikusság fogalma, amely mindenféleművészeti ágban, műfajban megtalálható ábrázolási módszer. A bemutatott helyzet vagy ember látszólag komoly, a történet, illetve a körülmények összessége viszont groteszk vagy abszurd, és ez a kettősség komikus-ironikus hatást eredményez. Az ilyen ábrázolási módot alkalmazó műalkotást tágabb értelemben szintén szatírának nevezzük, ezek között lehetnek regények, drámák (pl.Arisztophanész vígjátékai), filmek stb.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szat%C3%ADra 

Cikkemmel kapcsolatban "Élet halál által??? Egy kis szatíra :)" semmilyen Bibliafordítást nem idéztem.
Szatíra az egész. Tulajdonképpen nem tettem mást mint ironikus szavakban bemondtam a bibliaversekbe azt amit a lélek halhatatlanságába vetett hívők hisznek. Persze, ők nem így fogalmaznának és el is utasítanák, hogy hisznek-e olyasmit amit én írtam. Pl. váltig mondanák, hogy hisznek a feltámadásban, meg azt, hogy az Úr Jézus is feltámadt. Csak az a baj ezzel a maguk-mondta cáfolatokkal, hogy saját maguknak mondanak ellent. Egy példa erre: szerintük Jézus Urunk meghalt, de csak a teste (hoppá, máris egy kifogásuk van, amivel félre magyarázkodjanak), lelke halhatatlan volt és lélekben el is ment prédikálni a pokolba, a nagy özönvíz idejében élt lelkeknek. Most a kérdésem ez: Hogyan lehet valaki halott, de mégis prédikáljon? 
Hát lehet persze, a vallásokban minden lehet, mert minden ideológia és hit kérdése. Csupán az a baj, hogy sok hit nem más mint a megtévesztettek és félrevezetettek hiszékeny kártyavára.
A Bibliában írja, hogy a Gonosz, Sátán az egész világot félrevezeti. Kevesen hiszik ezt és még kevesebben veszik komolyan e baljós figyelmeztetést. Minek is? Hogyan lehetséges ez, hiszen van Bibliánk?
Hát úgy, hogy a Bibliát nem tanulmányozzák kellő képen, és így le sem fordíthatják kellő képen, megfelelő fordítások hiányában, meg sem érthetik kellő képen. Összemossák a lélek szót a szellem szóval és máris megvan az alibi, arra, hogy kinek is prédikált az Úr Jézus a pokolban. Ha ugyanis ott járt volna... mivel az Írás azt mondja, hogy feltámadása után "hirdetett" a Noé idejében élt engedetlen szellemeknek és nem lelkeknek, de nem a pokolban lévőknek, hanem a tömlöcben levőknek.

A pamflet 
"A pamflet (röpirat, gúnyirat) Rövidebb terjedelmű publicisztikai műfaj, melyben a tárgyszerű érvelést az ellenfél álláspontjának parodisztikus kicsúfolása, vagy esetleg személyének támadása helyettesíti. Az elnevezés egy 12. századi költemény (Pamphilus sea de amore) címéből származik, s eredetileg mindenféle publicisztikai írásra használták. A műfaj képviselői H. de Rochefort, Szabó Dezső."
Pár példa erre: 
Birák 9: 5. És elméne atyjának házához Ofrába, és megölé testvéreit, Jerubbaál fiait, a hetven férfiút egy kövön, és csak Jóthám maradt meg, Jerubbaálnak legkisebb fia, mert ez elrejtőzött. 
6. És összegyülekezék Sikemnek egész polgársága, és Millónak egész háza, és elmenének és királylyá választák Abiméleket az alatt a magas tölgy alatt, a mely Sikemben áll. 
7. Mikor pedig ezt elbeszélték vala Jóthámnak, elment és megállott a Garizim hegy tetején, és nagy felszóval kiálta, és így szóla hozzájuk: Hallgassatok rám, Sikem férfiai, hogy reátok is hallgasson az Isten! 
8. Egyszer elmenvén elmentek a fák, hogy királyt válaszszanak magoknak, és mondának az olajfának: Uralkodjál felettünk! 
9. De az olajfa így felelt nékik: Elhagyjam az én kövérségemet, a melylyel tisztelnek Istent és embereket, és elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett? 
10. Akkor a fügefának szólottak a fák: Jer el te, és uralkodjál rajtunk! 
11. De a fügefa is azt mondta nékik: Elhagyjam-é édességemet és jó gyümölcseimet, és elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett? 
12. Azután a szőlőtőnek mondák a fák: Jer el te, uralkodjál rajtunk. 
13. Azonban a szőlőtő is azt mondta nékik: Elhagyjam-é mustomat, a mely isteneket és embereket vidámít, és elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett? 
14. Mondának végre a fák mindnyájan a galagonyabokornak: Jer el te, uralkodjál mi rajtunk. 
15. És monda a galagonyabokor a fáknak: Ha igazán királylyá kentek engem magatok felett, jőjjetek el, nyugodjatok az én árnyékomban: de hogyha nem, jőjjön tűz ki a galagonyabokorból, és égesse meg a Libanonnak czédrusait. 
16. Hát ti is most igazán és becsületesen cselekedtetek-é, hogy Abiméleket tettétek királylyá, és jól cselekedtetek-é Jerubbaállal és házanépével, és úgy bántatok-é vele, a mint megérdemelte? 
17. Mert érettetek harczolt atyám, és még életével is semmit nem gondolván, mentett meg titeket a Midiánnak kezéből. 
18. Ti pedig most felkeltetek az én atyámnak háza ellen, és megöltétek gyermekeit, hetven férfiút egy kövön, és királylyá választottátok Sikem férfiai felett Abiméleket, az ő szolgálójának fiát, mert atyátokfia! 
19. Ha igazán és becsületesen cselekedtetek Jerubbaállal és az ő házával a mai napon, örüljetek Abiméleknek, és örüljön ő is néktek; 
20. De hogyha nem, jőjjön tűz ki Abimélekből, és emészsze meg Sikem férfiait és Milló házát, és származzék tűz Sikem férfiaiból és Milló házából, és emészsze meg Abiméleket! 



Élnek a halottak???    

1.Miért halunk meg? Róma 6:23. 
2.Mi a halál? 1Kor. 15:26. 
3.Hol vannak a halottak? János 3:13, János 11 rész, János 5:28, János 20:17. 
4.Mit jelent halottnak lenni? Ap. Csel. 7:60, Ap. Csel. 13:36 , 2Péter 3:4, 1Korintus 15:6 
5.Szükséges a feltámadás? 1Korintus 15:16,17,18 
6.Krisztusnak is szükséges volt feltámadnia, vagy ő kivétel volt? 1Korintus 15:16,17,20 
7.Ha élhetnénk feltámadás nélkül is, akkor az átváltozás sem kellene: 1Korintus 15:51-54
8.Milyen reményünk van tehát? Csak a mennyei oltár alá kerülni (upokatō), hogy nyomjon a nagy menykő - Jelenések 6:9? Vagy a feltámadás csodás remenysége töltsön el egész életünk napjaiban - 1Thessalónika 4:13-18? 
  
Vagy...
Vigyázat a következő rész szatirikus iromány!!!
1.Miért halunk meg? 
"Mert a jó cselekedeteink zsoldja élet" Roma 6:23.
2.Mi a halál? 
"Mint első jóbarát dícsőittetik meg a halál." 1Kor. 15:26.
3.Hol vannak a halottak?
"És mindenki rögtön az égi paradicsomba megy vagy a pokolba, miutan meghal, és ott várja a feltámadást, vagyis azt, hogy onnan jöjjön le vagy ki." János 3:13 
"És ezután monda nékik: Lázár, a mi barátunk, felment az égbe; de elmegyek, hogy lehozzam őt. 
Mondának azért az ő tanítványai: Uram, ha az égben van, jó helyt van, minek zavarod, nem jobb ott mint itt? 
De Jézus nem akart halgatni reájuk; és hogy ne higyjék, csak szinészkedik, 
Ekkor azért nyilván monda nékik Jézus: Lázár lejőn és kész! 
És örülök, hogy nem voltam ott, hanem hagytam, hogy elmenjen, hogy ezaltal csufoltassék ki a tudatlan prófétak hite és dicsőittesség meg a tanult poganyok tanítása a lélek halhatatlanságát illetően. Tehát menjünk fel az égbe ő hozzá és hozzuk le! (...). Jézus azért, a mint látja vala, hogy az sír és sírnak a vele jött zsidók is, elbúsula lelkében, hogy nem hiszik a pogany filót és igen megharaguvék. 
És monda: Hová helyeztétek őt? Mondának néki: Uram, jer és lásd meg! 
Jézus örömmel ment oda. 
Mondának azért a zsidók: Ímé, mennyire utálta őt, mert mennyire örvend látva, hogy Lázár meghalt! 
Némelyek pedig mondának közülök: Nem megtehette volna-é ez, a ki a vaknak szemét felnyitotta, hogy ez ne haljon meg? 
Jézus pedig újra kacagott magában ezeknek buta beszédein, oda megy vala a sírhoz. Az pedig egy üreg vala, és kő feküvék rajta. 
Monda Jézus: Vegyétek el a követ. Monda néki a megholtnak nőtestvére, Mártha: Uram, immár szaga van, hiszen negyednapos. 
Monda néki Jézus: Á, dehogy. Semmit sem tudsz, mind a ti profétáitok. Lázár az égi paradicsom illatos viragainak szagát fogja árasztani. Miért nem hisztek a pogány filozofusoknak amikor a lélek halhatatlanságárol beszelnek, ugyanis ők mondanak igazat, nem a ti tudatlan profetáitok?
Elvevék azért a követ onnan, a hol a megholt feküszik vala. Jézus pedig felemelé szemeit az égre, és monda: Atyám, hálát adok néked, hogy meghallgattál engem. Tudtam én, hogy a proféták csalatkoztak és a poganyoknak igazuk volt.
Tudtam is én, hogy te mindenkor meghallgatsz engem; hogy a poganyok igazsága kiderüljön, és VÉGRE MESZILÁRDULJON A ZSIDÓK KÖZÖTT IS! Tehát a körülálló sokaságért mondtam, hogy elhigyjék, hogy te küldtél engem, hogy visszaállítsam a poganyok tanába vetett igaz hitet. 
És mikor ezeket mondá, fenszóval kiálta: Lázár, jőjj le az égből! És az angyalok lehozták Lázárt az égből." János 11: 
Tehát: "Ne csodálkozzatok ezen: mert eljő az óra, a melyben mindazok, a kik az égben (mnēmeiois) vannak, meghallják az ő szavát, és lejőnek." János 5:28. 
4.Mit jelent halottnak lenni? 
"Térdre esvén pedig, nagy fenszóval kiálta: Uram, ne tulajdonítsd nékik e bűnt! És ezt mondván, felment az égbe". Ap. Csel. 7:60 36. 
"Mert Dávid, minekutána a saját idejében szolgált az Isten akaratának, felébredt a halálból, és helyhezteték az ő atyáihoz az égbe, és onnan figyelte, hogy rothad a teste, meg hogy ragják ki a férgek a bőrét." Ap. Csel. 13:36 "És ezt mondják: Hol van az ő eljövetelének ígérete? Mert a mióta az atyák elmentek az égbe, minden azonképen marad a teremtés kezdetétől fogva." 2Péter 3:4 "Azután megjelent több mint ötszáz atyafinak egyszerre, kik közül a legtöbben mind máig halottak, némelyek azonban már élnek;" 1Korintus 15:6 
5.Igaz, hogy nem szükséges a szószerinti feltámadás? 
"Mert nincsen szószerinti halottak feltámadása, és akkor Krisztus sem támadott fel szószerint, csak belépett a halál ajtaján egy masik magasabbrendű életbe. 
Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor nem hiábavaló a mi prédikálásunk, de nem hiábavaló a ti hitetek is. 
Sőt az Isten hamis bizonyságtevőinek sem találtatunk, mivelhogy az Isten felől bizonyságot tettünk, hogy szószerint fel nem támasztotta a Krisztust - mert nem kellett, hiszen szószerint nem volt halott, tehát szószerint csakugyan nem támadnak fel a halottak, mivel mindig élnek, vagy az égi paradicsomban, vagy a pokolban. 
Mert ha a halottak fel nem támadnak, a Krisztus sem támadott fel. 
Ha pedig a Krisztus szószerint támadott fel, hiábavaló a ti hitetek; még bűneitekben vagytok." 
"Tehát, akik a Krisztussal élnek az égben, azok nem veszhetnek el, még ha nincs is szószerinti feltámadás." 1Korintus 15:13-18
6.Tehát Krisztusnak sem volt muszály feltámadnia, ha ő nem is halt meg valójában? 
"Ámde Krisztus is csak látszólag és nem szószerint támadott fel a halottak közül, mivel nem volt valójában meghalva, zsengéjök lőn azoknak, kik hasonlóan már élnek." 1Korintus 15:20
7.Akkor az atváltozás sem lényeges, mivel már ugyis átváltozott szellemi alakban élünk!!! "Ímé titkot mondok néktek. Mi ugyan nem jövünk le az égbol, az égieknek nem kell elváltozniuk." 1Korintus 15:51
8.Milyen reményünk van tehát? "És mikor felnyitotta az ötödik pecsétet, látám az oltár mellett (upokatō), azoknak lelkeit, a kik megölettek az Istennek beszédéért és a bizonyságtételért, a melyet kaptak. (Végül is milyen jó, hogy nem az oltar alá kerültek szegenykék)" Jelenések 6:9 "Nem akarom továbbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, a kik élnek, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, a kik nem tudják ezt. 
Mert ha hisszük, hogy Jézus csak látszólag halt meg és látszólag támadott fel, azonképen az Isten is így tett azokkal akik most az égben élnek, Jézussal és ő vele együtt. 
Mert ezt mondjuk néktek az Úr szavával, hogy mi, a kik halottak vagyunk, a kik megmaradunk az Úr eljöveteléig, épen nem előzzük meg azokat, a kik már élnek. 
Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával szál alá az égből: és lehozza először azokat akik Krisztussal élnek az égben;
Azután mi, a kik halottak vagyunk, a kik megmaradunk, és akik akár jön az Úr értünk akár nem, úgyis elragadtatunk a szellemünkben azok mellé a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképen mindenkor az Úrral leszünk. Annakokáért vígasztaljátok egymást e hazugságokkal." 1Thessalónika 4:13-18

Elküldtem ezt a szatirikus iromanyom egyik levelezőtársamnak, aki egy újprotestans lekesz. És mivel nem értette meg, hát "jó kicsit" elmosolyogtatott. A telefonosdit jutotta eszembe. Itt a válasza. És az enyém.
Egy kicsit azota átdolgoztam, hogy jobban érthető legyen a szatira volta.


   
Kedves X, 
Köszi a válaszod. 
Hát jót nevettem rajtad. Bocsáss meg, hogy ezt így direktben mondom. 
Azt nevettem, hogy egyáltalán nem értettel meg. 
Hát mégsem értetted meg, hogy az én irásommal kiporoltam egy bizonyos tant??? 
Légyszíves nézd át még egyszer a neked küldött írásom. 
Ezt szatirikus pamflet stilusban írtam. 
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szat%C3%ADra 
Ha nincs meg még egyszer itt küldöm, átnézheted. 
Nézd, elmesélek neked egy igaz történetet. 
Valaki egy "x felekezetű személlyel" (a fórumra író hasonló felekezetűek miatt módosítottam, hogy ne érezzék sértve magukat) beszélt és ez ... váltig azt hangoztatta, hogy nem számit kik mik vagyunk, a hit a fontos. Akkor az illető megkérdezte, ha megengedi hogy búcsúzásul egy bibliai verset adjon át. "Igen" mondta az xyzista... Akkor az illető elővette a Bibliát és ezt olvasta neki: "Mindenki aki azt mondja nekem 'Uram, Uram' bemegy az Isten országába, csak azok nem akik cselekszik az én mennyei Atyám akaratát" 
"Áljon csak meg, az én Bibliámban nem ezt írja" mondta az xyzista fölényesen. 
"Hát hogy? Hozza ide, hadd lássam!" mondta az illető. Akkor az xyzista... elhozta a Bibliáját és büszkén elolvasta a Máte 7:21 verset. 
Akkor az illető ezt mondta neki: "Nézze, az én Bibliámban sem irja másképpen, de mivel ön azt erősíttette az előbb, hogy csak a hit fontos, a saját szájából akartam hallami miképpen fogja megcáfolni saját magát" 
Erre az xyzista ... elnémult és behivta az illetőt egy több orán át tartó beszélgetésre. 
Röviden: A te tanulmányod sem felel meg a valóságnak. Szivesen elirogatnék erről, ha kedved tartja. Ajálom Fudge és Stott irásait e témában. 
Isten áldjon. 
Szeretettel üdvözöllek 
János 
Kedves János.
Csatoltan küldök egy rövidd tanulmányt (inkább csak ízelítő) arról, hogy szerintem a Biblia mit tanít a halál utáni életről addig amíg fel nem támadunk. 
Az általad küldött idézeteket és érveléseket javasolnám, hogy komolyan nézd át mégegyszer, mert a biblia fordítások, amiket használsz több helyen teljesen mást mondanak mint amit valójában a görög szöveg (és a legtöbb fordítás is) és így téves következtetésre fogsz jutni ezek használatával. Pl “És mikor ezeket mondá, fenszóval kiálta: Lázár, jőjj le az égből! És az angyalok lehozták Lázárt az égből” Jn. 11:43-44 semmi ilyen anygyalok általi égből lehozatalról nem beszél, hanem „jöjj ki. És kijött (a sírból)” 
Pl. “Monda néki Jézus: Á, dehogy. Semmit sem tudsz, mind a ti profétáitok. Lázár az égi paradicsom illatos viragainak szagát fogja árasztani.” Jn 11:40 azt mondja, hogy ha hiszel meglátod Isten dicsőségét. Ebből hogyan lett „égi paradicsom illatos virágának szagának árasztása”? Elég meredek hozzáadás, eltorzítása a bibliai szövegnek. 
Pl. "Mert a jó cselekedeteink zsoldja élet" Roma 6:23.” Ilyent nem állít Róm. 6:23, hanem azt mondja hogy a bűn zsoldja a halál és Isten ajándéka az örök élet Krisztusban” Nem is biblikus az a kijelentés, hogy a jó cselekedeteink zsoldja (kiérdemelt jutalma) az élet. Ez teljesen ellene menne a kegyelem – ajándék üzenetnek. 
Pl. "Ne csodálkozzatok ezen: mert eljő az óra, a melyben mindazok, a kik az égben (mnēmeiois) vannak, meghallják az ő szavát, és lejőnek." János 5:28. Nem ezt mondja János 5:28, hanem hogy „akik a sírban vannak....” Nézz meg egy ógörög szótárat és a „mnemeion” szó jelentését. Egyértelműen sírt, síremléket jelent (sok más helyen is ahol használják) és nem „eget” 
Pl. ? "Térdre esvén pedig, nagy fenszóval kiálta: Uram, ne tulajdonítsd nékik e bűnt! És ezt mondván, felment az égbe". Ap. Csel. 7:60" Itt szintén téves a fordítás. A „koinao” szó nem jelent „eget”, hanem „elaludni, álomba merülni”, jelképes értelemben: „meghalni” (sok más helyen is egyértelműen a meghalást értik alatta a bibliai írók) 
Ez csak néhány példa, többre most nincs időm, de kérlek ne fogadj el ilyen bibliától elrugaszkodott – sőt némely helyen egyenesen bibliával ellentétes – fordításokat. 
Remélem tudtam segíteni.   

Második századi keresztyén vélemények

“Némelyek azok közül, akik ortodoxnak mondatnak, túlmennek azon az előre meghatározott terven, ami az igazak felmagasztalását illeti, és tudatlanok azzal kapcsolatban, hogy milyen eljárás alapján kell felnevelődniük a romolhatatlanságra. Ily módon eretnek véleményeket táplálnak magukban. Mert az eretnekek a test üdvösségét be nem fogadva, azon a meggyőződésen vannak, hogy a halál után azonnal felkerülnek a mennyekbe. Így tehát azok a személyek, akik elvetik a teljes ember feltámadását, és mindent megtesznek azért, hogy az kikerüljön a keresztény tanrendből, semmit nem tudnak a feltámadást érintő tervről. Mert a maguk választásából kifolyólag nem kívánják megérteni, hogy ha valóban úgy lenne, ahogy ők állítják, akkor maga az Úr – akiben állítólag ők is hisznek – sem kelt életre a harmadik napon, hanem kimúlásakor azonnal a magasba szállt, testét a földön hátrahagyva. De a tény az, hogy az Úr három napon át a holtak birodalmában lakozott, ahogyan Jónás három napot és három éjjelt töltött a nagy hal gyomrában (Máté 12:40) … Dávid pedig eképp prófétált felőle: ‘Kiragadtad lelkemet az sír (seol; hádész) mélyéből.’ És miután harmadnap felkelt, ezt mondta Máriának: ‘Ne érints meg engem, mert még nem mentem fel az Atyához (János 20:17). … Hogy ne lennének ezek az emberek zűrzavarban akkor, amikor azt állítják, hogy a belső ember [lélek] itthagyva a testet, felszáll a legmagasabb mennyei helyre?”

Smirnai Iraeneus, a Galliai Lugdunum (ma Franciaország, Lyon) város püspöke (II század), Az eretnekek ellen, 5-dik kötet

 

 

"Mert ha olyanokkal találkozol, akiket keresztényeknek neveznek, de nem vallják a feltámadás igazságát és káromlást követnek el Ábrahám, Izsák és Jákob Istene ellen; akik azt mondják, hogy a halottak nem támadnak föl, és a lelkeik a halált követően a mennybe vitetnek: ne véld azt, hogy ők valóban keresztények;" Szamáriai Jusztin Mártir, Dialógus a zsidó Tryphóval, II század

 

"És miképpen elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet" Zsidók 9:27

"Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülőket" Zsidók 10:27

Mit mond az Apostoli Hitvallás, mikor lesz ez az ítélet, máris a halál beáltakor, vagy egy távolabbi ídőpontban?

"Onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat" Apostoli Hitvallás, II század, Róma

Tehát ez csak Urunk eljövetele után lehetséges. Addig a halottak egy halottalvásban várakozó állapotban vannak és várják a feltámadást. A koimiterion - temetőnek mondják, de szószerint "háloszoba"-t jelent az ógörögben - is ezt az állapotot mutatja. Miért feltámadás és nem puszta egyesülés? Mert ha élnének a halottak, nem beszélhetnénk feltámadásról, hanem egyesülésről.

Elerhetoseg:
Itt