Cronici despre originea maghiarilor

 

Egy vélemény a magyarok eredetéről

 

 (idézek saját cikkemből)

 

A MAGYAROK EREDETE

 

A történelem homályaiban

 

Jóval több mint 10 százalékban hasonló a török-magyar nyelvbázis: anya, atya, dédapa, isten, előre, alma, sok, én, gyere, zseb, buj, van, stb.. Van még kb. 300 iráni eredetű magyar szóbázis. Mire mutat ez? Egy lehetséges nép-keveredésre. Először volt egy iráni és török népkeveredés Perzsiától északra, ebből lett a türkmén nép, azután lett egy türkmén és avar népkeveredés Pannonia területén, ebből lett a magyar nép és nyelv. Eképpen zárul a kör az iráni, török és szibériai – azaz Ob folyó meléki vagyis finn-ugor népek és szavak között.

A régi magyarok türkmének voltak, a dél-bugi csatáig, amikor odavesztek az asszonyaik és gyerekeik. Ezután összekeveredtek a Pannoniai avarokkal, innen vettek asszonyokat, egy új népet és nyelvet alkotva, félig avar és félik türkmének révén.

 

Krónikák a magyarok eredetéről

 

BÍBORBANSZÜLETETT KONSTANTÍN:

A BIRODALOM KORMÁNYZÁSÁRÓL - 38. fej. A türkök népének eredetéről, és hogy honnan származnak

Cap. 38.

De Turcarum gentis genealogia, et unde ea gens originem ducat

Cap. 38

2 Amikor a türkök és az akkor kangarnak nevezett besenyők közt háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le, s ezeket a türkök régi nevén mostanáig szávartü ászfalünak hívják, a másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre, amely helyeken mostanában a besenyők népe lakik.

 

BÍBORBANSZÜLETETT KONSTANTÍN (905 – 959) - A BIRODALOM KORMÁNYZÁSÁRÓL:

“A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának lakóhelyet, ... De abban az időben nem türköknek mondták őket, ....”

A türk név alatt türkmén (török féle) azaz egy keverék nép erthető. A régi, tiszta fajú törökök, Kína nyugati határában éltek, Indiától északra.

Ezt a régiót iráni népek igázták le és az őslakosokkal egy keverék néppé olvadtak. Idővel, ezek a türkmén népek észak és nyugat felé vonultak, finn-ugor, alán és szláv népeket igázva le. Eképpen nézve, érthető miért lettek később az irániak türköknek nevezve és miért van annyi török szó a magyar nyelvben.

 

Baksi Iman: „Gazi-Baradzs Tarihi” – Gazi-Baradzs Évkönyvei szerint, 1229-1246:

"A türkmének bizonyos kirgiz és türk népek leszármazottai voltak, akik vezérükkel a masszagéták (jászik, alánok) földjére jöttek és fokozatosan megsokasodtak. Ezek nagyon szép emberek voltak és nyelvük kellemesen hangzott."

 

Ibn Ruszta és Gardízí a magyarokról

„A magyar pedig a türkök egyik fajtája. Főnökük 20 000 lovassal vonul (lovagol) ki. Főnökük elnevezése Kánde. Ez azonban csak névleges címe királyuknak, minthogy azt az embert, aki ténylegesen királyként uralkodik fölöttük, Dzsulá-nak hívják. Minden magyar a Dzsula nevű főnökük parancsait követi a háború dolgában, a védelemben és más ügyekben. A magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, ..."

(Vesd össze a Csodaszarvas legendájával.)

 

Miért nem beszélnek a magyarok törökül?

 

Hogy mégis miért nem beszélnek a magyarok törökül, annak szomorú oka lehet.

A Déli-Bugi folyó menti csata kimenetele után, amely 896-ban történt, a törökül beszélő magyar nők többsége odaveszett, illetve rabságba került, a megmenekült harcosok pedig a pannoniai avarokba olvadtak, akik feltehetőleg egy félig meddig finn-ugor nyelvet beszéltek (László Gyula – Kettős honfoglalás).

Ennek a folyamatnak ez volt az előzménye:

„Simeonnak sikerült elérnie a besenyőkkel folytatott titkos tárgyalásainak várt eredményét a közös cél érdekében, a magyarok elleni akciók. A besenyők, valószínűleg különféle ajándékokkal és ígéretekkel meggyőzve, amelyekhez Simeon később is folyamodott, amikor szüksége volt szövetségükre, és magukkal a magyarokkal szembeni ellenséges érzéstől is felkeltve, Konsztantyin Bagrenorodnij szerint, elfogadták a bolgár fejedelem javaslatát. Szövetséget kötöttek, mely szerint a besenyők az első alkalmas alkalomkor berohannak és a bolgárokkal együtt támadnak a magyar földön. Ez a lehetőség már 896 tavaszán felvetődött, amikor a magyarok valamiféle rablóhadjáratba kezdtek, valószínűleg a szomszédos szlávok földjén. Amint erről értesítést kapott, Simeon azonnal a magyarok ellen vonult. Amikor a bolgárok és besenyők Atelkuzba rohantak, szörnyű mészárlást végeztek a védtelen magyar családokon, és a férfi lakosság menekülve volt kénytelen keresni a megváltást. Hogy mennyire végzetes volt ez a csapás a magyarokra, azt mutatja, hogy amikor hordáik visszatértek, és földjüket feldúlva és kifosztva találták, többé nem maradhattak Attelkuzban. Azóta elkezdődött az övék

letelepítése mai földjeikre a Közép-Duna és Tisza vidékére.”

(Vaszil N. Zlatarski: Az első bolgár királyság története. II. Az állam elszlávosításától az első birodalom bukásáig (852-1018) IV. Küzdelem Bizánccal a politikai fölényért 1. Simeon király és első háborúja Bizánccal)

Várom a visszajelzéseteket.