Mikor leszünk halhatatlanok?

 

Mikor leszünk halhatatlanok?

 

Ami a legfontosabb: üdvösségünket Isten adja, hit által, kegyelemből, Fia, Jézus Krisztus által. Az általa felkínált kegyelemhez társul egy nagyszerű ajándék, az örök élet, amely a feltámadáskor kezdődik meg. Törekedjünk a letisztult látásra, minden bibliai részletet figyelembe venni.

A Biblia válasza világos: csakis a feltámadáskor, amikor örök életünk lesz.

 

“Ne csodálkozzatok ezen: mert eljő az óra, a melyben mindazok, a kik a koporsókban vannak, meghallják az ő szavát,  

És kijőnek; a kik a jót cselekedték, az élet feltámadására; a kik pedig a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására.” (János 5:28,29)

 

“Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3:16)

 

Ha az örök élet (halhatatlanság) csakis a feltámadáskor van, mi van ezzel az igével: “Majd így szólt: Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz a te királyságodba!

Jézus így felelt neki: Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23:42-43)?

 

Nos, eljútott már az Úr Jézus a királyságába, azon az esten? Nem.
János 20:17 „Ne nyúlj (haptou) hozzám! – szólt hozzá Jézus –, hisz még nem mentem fel az Atyához. Menj el azonban testvéreimhez és mondd meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.”

 

Tehát, az Úr Jézusnak az égbe kelltett mennie, az Atyához és a tőle kapott hatalommal visszajönni. Elmenni elment, de visszajött már? Nem! Visszajövetele hozza el majd a feltámadást is, amikor minden halott meghallja az ő szavát, ahogy fentebb olvastuk.

 

A bűnbánó lator ott a kereszten jutott üdvösségre, ami azt is jelentette, hogy már aznap este halhatatlan lett?

– Nem! Kegyelmi ajándékul – örök életet nyert. Azonnal megkezdhette örök életét? – Nem. Ő meghalt, de “szoftvere” elmentődött (DNS-e, összes testi-lelki információja, emlékezete, tettei, gondolatai, hajlamai, kimondott, leírt szavai), amelyből Isten akárhány évezred (évmilliók) múltán is képes őt önazonosságának megfelelően – feltámasztani.

1529-ben keltezett egy ének a reformáció korszakában, amely helyesen fogalmaz:

„Én lelkemet Isten nagy kezében hagyom,

A Te királyságodig, alszom.”

A Lukács 23:42-43 titkát egy “Curetoninak” nevezett szír fordítás (IV-V század) és egy “Vaticanusznak” (IV század) nevezett görög kézirat fejti meg:

“Majd így szólt: Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz a te királyságodba!

Jézus így felelt neki: Bizony mondom neked ma, velem leszel a paradicsomban.”

 

Teljesen érthető. A Paradicsom nevű hely, amit Ádám és Éva elvesztett, csak a jövőben lesz meg újra, a feltámadáskor. Addig, egyetlen halott sem él. Aki meghal, annak számára az idő megáll a feltámadásig.

Az Utolsó Ítélet napján azonban a halottak megelevenednek, és számukra kiderül: haláluk óta semmi más nem történt velük, mint hogy tudatlanul aludtak.

A feltámadás körüli vitapontok, amelyeket egyesek felsorolnak valóban problémát jelentenek számukra. Egyfelől azért az okból, mert egyesek nem ismerik a Szentírásban való feltámadásról szóló kijelentéseket, másfelől azért mert azok akik ezeket ismerik nem fogadják el ezeket és ezért nem hisznek például abban, hogy a feltámadásig a halott ember testestől-lelkestől halott. Másképpen minek támadna fel, ha már a feltámadás előtt lelkével a menyben él boldogan, Isten mellett? Más szóval, minek támadna fel, ha meg sem halt valójában, hiszen a halál ekképpen csak egy átmeneti ajtó?

 

Ezek két dolgot kérdőjeleznek meg:

 1. Számukra a halál nem valódi halál

 2. Számukra a feltámadás nem valódi feltámadás

A hozzászólásuk félremagyarázza ezt a két dolgot, mivel hitbeli elődeik, akiktől hitüket nyerték, a helytelen ismeret által (más alapvetőbb kérdésekben is), helytelen hitet eredményezett és mivel a helytelen hit megtévesztő hazugságon alapszik, veszélyes forrásra vezethető vissza.

A  görög szövegben az 1Timóteus 4:1 eképpen van fogalmazva:
4: 1 Τὸ δὲ πνεῦμα ῥητῶς λέγει ὅτι ἐν ὑστέροις καιροῖς ἀποστήσονταί τινες τῆς πίστεως, προσέχοντες πνεύμασιν πλάνοις καὶ διδασκαλίαις δαιμονίων,
4: 1 To de pneuma rhētōs legei hoti en hysterois kairois apostēsontai tines tēs pisteōs, prosechontes pneumasin planois kai didaskaliais daimoniōn,
A szellem pedig kifejezetten azt mondja, hogy az utolsó időkben némelyek elszakadnak a hittől, odafigyelve a szellemek csábításaira és ördögök tanításaira,
 

Sajnos, ez a helytelen ismeret, helytelen következetetéseket eredményezett, akkor is amikor a Biblia szövegét másolták vagy fordították. Ezért a Biblia szövegének a helyes megértése, másolása (szövegátadása) és fordítása lényegretörő és életfontosságú a szélsőségek elkerülése végett. 

 

Példa erre a Lukács 23:43 - egy nagyon viatatott szöveg, már az ókorból.

Hova tesszük helyesen a vesszőt?

A Lukács 23:43-ban található írásjelek esetében három lehetőség kínálkozott: vesszőt tenni a „ma” szó elé, a „ma” mögé, vagy a „ma” szó elé és után vesszőt tenni. – Lásd J. Hong „Understanding and Translating ‘Today’ in Luke 23.43”, megjelent: „The Bible Translator”, 2. évf. 46, 1995, 408-417.

A korai görög kéziratokban volt néhány írásjel, és esetenként néhány MSS-ben megtalálható. Ez a helyzet itt a Lukács 23:43-ban, ahol a B-nek (a Vatikáni 1209-es kézirat) alsó pontja van (hipostigma) a semeron (ma) után. A használt írásjelekkel kapcsolatban a hipostigma vesszől jelentett (AT Robertson, „A Grammar of the Greek New Testament”, Nashville, 1934, 242. o. ) 

A B kódexben szereplő unciális betűk tintája egykor kifakult barna színű volt és a Lukács 23:43-ban a vessző tintája megegyezik a szöveg eredeti betűivel, így az i. e. negyedik századra vezethető vissza. Az ógörög vessző tehát nem egy késői betoldás. A Vatikán 1209 más helyeken is használ írásjeleket. 

A Curétóniai szír (i. e. V. század) így fordítja a Lukács 23:43-at: „Ámen, azt mondom ma neked, hogy velem leszel az Édenkertben.” – F. C. Burkitt, „The Curetonian Version of the Four Gospels”, Vol. I, Cambridge, 1904.

Az alábbiakban három görög forrásból való idézet van kiemelve, latin átírással és magyar fordítással, ókori véleményekkel a Lukács 23:43 olvasata felől:

Tines men houtos anaginoskousin* _Amen lego soi semeron*_ kai hypostizousin* eita epipherousin, hotiet’ emou ese e to paradeiso._
(Néhányan valóban így olvassák: »Bizony mondom neked ma«, és vesszőt tesznek; majd hozzáteszik: „Velem leszel a Paradicsomban.” – Jeruzsálemi Hesychius egyházi író, aki i.sz. 434 körül halt meg. Forrás Patrologia Graeca, Vol.93., 432., 1433. oszlop.

Alloi de ekbiazontai to rhema, stizontes eis to <> hin’ e to
legomenon toiouton* <> eita to, <> epipherontes. (Mások azonban ragaszkodnak ahhoz a mondáshoz,
írásjelet téve a „ma” mögé, hogy kimondják
így: „Bizony mondom neked ma”; majd hozzáadják a következő kifejezést:
„Velem leszel a Paradicsomban.””) – Teofilakt, egy egyházi
író, aki i. e. 1112 körül halt meg. Kiadás: Patrologia Graeca, Vol. 123,1104. oszlop.


alloi — to rheton ekbiazontai* legousin gar dein hypostizontas (254: hypostizantas) anaginoskein* amen lego soi semeron*>> eith’ houtos epipherein to* met’ emou ese stb. mert azt mondják, ezt úgy kell olvasni, hogy egy vesszőt így kell tenni: „Bizony mondom neked ma”, majd hozzáadva a következő kifejezést: „Velem leszel” stb.”) – Scholia 237, 239, 254. A szöveg a Novum Testamentum Graece-ben található, editio octava kritika maior, szerző: C. Tischendorf, Vol. Én, Lipcse, 1869, Lukács 23:43 alatt.

 

Ebből látszik, hogy az ókorban voltak olyanok akik nem értették és voltak olyanok akik megértették Lukács 23:43 szövegét „Bizony mondom neked ma, velem leszel a Paradicsomban.” 

Azon a napon, amikor az Úr Jézus meghalt, a halálban volt, a sírban, nem pedig a Paradicsom (Zsoltárok 16:8–11; ApCsel 2:22–32). Halott volt, és a sírban volt egészen a harmadik napig, majd feltámadt, mint a feltámadás „első zsengéje”. (Cselekedetek 10:40; 1Korinthus 15:20; Kolossé 1:18). Így a Lukács 23:43-ban található „ma” szó a feltámadással áll kapcsolatban, nem a halottak állapotával.

 

Re: Luke 23:43 – Where does the comma go?

John Albu (rt20@columbia.edu)
Fri, 2 Aug 1996 00:13:58 -0400

For the punctuation marks in Luke 23:43, three possibilities have been offered: to put a comma before the word “today,” to put it after “today,” or to put a comma both before and after “today.” — See “Understanding and Translating ‘Today’ in Luke 23.43,” by J. Hong, published in “The Bible Translator,” Vol. 46, 1995, pp. 408-417.

Early Greek manuscripts had no punctuation, but occasionally it is found in some MSS, and this is the case here, where B (the Vatican 1209) has a lower point ((hypostigme) after semeron. Regarding the punctuation used by this MS, it was noted that in general “B has the higher point as a period, the lower point for a shorter pause.” (A. T. Robertson, “A Grammar of the Greek New Testament,” Nashville, 1934, p. 242) The ink of the uncial letters in codex B was at one time a faded brown color, and in a later century a scribe traced over many of the letters and punctuation marks.
However, in Luke 23:43 the ink of the lower point is the same as the letters of the text, and thus it can be traced back to the fourth century C.E.

The Vatican 1209 uses punctuation marks also in other places. Thus, at Romans 8:5, ABCL and 26 cursives have a point after sarka.

Does anybody know any MS that displays some kind of punctuation in Luke 23:43, beside the Vatican 1209?

The Curetonian Syriac (fifth century C.E.) renders Luke 23:43: “Amen, I say to thee to-day that with me thou shalt be in the Garden of Eden.'”–F. C. Burkitt, “The Curetonian Version of the Four Gospels,” Vol. I, Cambridge, 1904.

Below I am quoting from several Greek sources, in transliteration and providing an English translation. I would appreciate if improvements would be offered for the English renderings.

Tines men houtos anaginoskousin* _Amen lego soi semeron*_ kai hypostizousin* eita epipherousin, hotiet’ emou ese e to paradeiso._
(“Some indeed read this way: ‘Truly I tell you today,’ and put a comma;
then they add: ‘You will be with me in Paradise.'” –Hesychius of Jerusalem, an ecclessiastical writer who died about 434 C.E. Greek text found in Patrologia Graeca, Vol. 93, columns 432, 1433.

Alloi de ekbiazontai to rhema, stizontes eis to <> hin’ e to
legomenon toiouton* <> eita to, <> epipherontes. (“But others press upon the saying,
putting a punctuation mark after ‘today,’ so that it would be said
this way: ‘Truly I tell you today'; and then they add the expression:
‘You will be with me in Paradise.'”)–Theophylact, an ecclessistical
writer who died about 1112 C.E. Edition: Patrologia Graeca, Vol. 123,
column 1104.

alloi — to rheton ekbiazontai* legousin gar dein hypostizontas (254:
hypostizantas) anaginoskein* amen lego soi semeron*>> eith’ houtos
epipherein to* met’ emou ese etc. (“Others press upon what is spoken;
for they say it must read by putting a comma thus: ‘Truly I tell you
today,’ and then adding the expression this way: ‘You will be with me’
etc.”)–Scholia 237, 239, 254. Text found in Novum Testamentum Graece,
editio octava critica maior, by C. Tischendorf, Vol. I, Leipzig, 1869,
under Luke 23:43.

kai eutys eipen moi hoti amen amen semeron lego soi, met’ emou ese en
to parad[eiso]. (“And immediately he said to me: ‘Most truly today
I tell you, You will be with me in Paradise.'”)–Descent into Hades,
an apocryphal writing of the fourth century C.E. Text found in Novum
Testamentum Graece, editio octava critica maior, by C. Tischendorf, Vol. I, Leipzig,869, under Luke 23:43.

ho de eipen auto* semeron lego soi aletheian hina se ekho eis ton
parad[eison] met’ emou. (“And he said to him: ‘Today I tell you the
truth, that I should have you in Paradise with me.'”)–Gospel of
Nicodemus (=Acts of Pilate)b287, an apocryphal writing of the fourth
or fifth century C.E. Text found in Novum Testamentum Graece, editio
octava critica maior, by C. Tischendorf, Vol. I, Leipzig, 1869, under
Luke 23:43.

Therefore, at least from the fourth century C.E. until well into the
twelfth century C.E. there were readers who understood the text at Luke
23:43 as “Truly I tell you today, You will be with me in Paradise.” On
that very day, when Jesus died, he was in Sheol or Hades, and not in
Paradise. (Psalms 16:8-11; Acts 2:22-32) He was dead and in the tomb
until the third day and was then resurrected as “the firstfruits” of the resurrection. (Acts 10:40; 1 Corinthians 15:20; Colossians 1:18) Thus, the word “today” at Luke 23:43 does not give the time of the evildoer’s being with Jesus in Paradise.

Szerintem a ketto osszevag es ha nem lenne a lelekhalhatatlansaganak hite, ezek sem lennenek, mert van ok es okozat, az ok a lelekhalhatatlansag es az okozat a felsorolt dolgok.

Igazsagtalan dolog, ezt a hitet (a lelekhalalt) adventista vagy jehovista alapnak nevezni, mondom ezt mivel latom forgolodtal exjt jtsek kozott. Egyfelol a jehovistak az adventistaktol vettek at, masfelol az exadventista DM Canright szerint a soul-sleep tanat a szombattarto adventistak a vasarnaptarto adventistaktol vettek at, ezek pedig George Storrs altal egy angliai baptistatol, mar a "nagy csalodas" elott 1842-ben. De ez csak reszben igaz, mivel mas forrasokbol is ihletodtek, pl William Millert egy kriasztadelfianus leader gyozte meg 1844 utan, egy masik forras pedig a Hetednapi Baptistak voltak, akik kozul nehanyan attertek az adventistakhoz, magukkal hozva regi hituket, amelyt mar a hetednapos Oswald Glait-tol (1490-1546)orokoltek. Kalvin Janos Genfi vallasdiktator ket dolog miatt gyulolte a kornyeke anabaptistait, amiert tagadtak az altala magyarazott lelekhalhatatlansagot es amiert elvetettek a csecsemokeresztseget. Nezz csak be ide:

 The Last hymn of Georg "Blaurock" 1529

 

 

 

Nos, akkor hogyan lehet vilagga kurtolni - foleg az exjehovistakat oktatoktol, hogy akik a soul-sleep tanat valjak az adventista hit-alapbol veszik? Akkor Devai Biro Matyas, "Magyarorszag Luthere", Oscar Cullman, "A papak tanacsadoja" es mas nevezetes szemelyisegek az andentista alapbol ihletodtek? Mert, mint Denis Diderot enciklikaja mondja, ez a hit mar megvolt a masodik szazadban, ugyanis az univerzalis megmentes (apokasztaszisz) es a tisztitotuz (purgatorium) apostola, az utolso nagy gnosztikus, Origenesz, tobb alkalommal jart Arabia Petraba, hogy a osi keresztyenek igaz hitet lerontsa. Jeruzsalem elpusztitasa elotti idoben (70) a zsidokeresztyenek Pella videkere menekultek a Jordan tulso oldalara. Ez pedig kozel van az Arabia Petra tartomany Bocra nevu varosahoz. Itt vivta meg csatait az utolso nagy gnosztikus, Origenesz, a lelekhalhatatlansag oldalan. De vajon Origenesz helyesen hasogatta az iget a lelekhalhatatlansag mellett, ha ket kulcsfontossagu dologban annyira messze ment, hirdetve az univerzalis megmentes es a tisztitotuz (purgatorium) tanat?

 

Az olvasó engedelmevel, ha o megteheti és érdeket a disputa tovabbi folytatasában, kerlek erre reagalj:

Re: Luke 23:43 – Where does the comma go?