Az irgalmatlan gazdag Nineás és a koldus Lázár esete?

 

Az irgalmatlan gazdag Nineás és a koldus Lázár esete?

 

Egy teológiát tanuló egyetemista átküldött egy dolgozatod, és ajánlom mindenkinek. Ahogy az angolok mondják, ez egy “MUST READ!”
Kommentárjádban egy nagyon fontos kérdést tesz fel:

-      Nem ismerték Lázár történetét??

Nos, az is lehetséges, hogy ők ezeket az igéket MÁSKÉPPEN ISMERTÉK. És ha másképpen ismered, akkor nyilvánvaló, hogy más az értelme is. A XIII században, a Katolikus Egyház egy nagy hitvitát rendezett Párizsban, a teológiai egyetemen, hogy ezeket a bibliaverseket megvitassák, tehát ismertek voltak.

 

Egy példa lehet erre a Lukács 23:43

 

A Károli Gáspár nevezetű Bibliában ezt olvassuk:

„És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.”

Lehetséges, hogy a „korai egyházatyáknak” nevezett egyházi személyiségek ezt és más verseket nem eképpen olvasták.
Erre mutat “Understanding and Translating ‘Today’ in Luke 23.43 („A „ma” megértése és lefordítása Lukács 23:43-ban)” J. Hong tollából, amely megjelent  a “The Bible Translator (A bibliafordító)” újságban (Vol. 46, 1995, pp. 408-417.)

Jézus héber volt és héberül gondolkodott meg fogalmazott, a héberben pedig szokás volt az a fogalmazás, hogy “ma” lehetett mondani valamit.
A Mózes 5-dik könyvében több mint 40 ilyen kifejezést találunk, mint például: „Ma tanítlak téged”, „Ma parancsolok neked” „Ma ellened bizonyságot teszek ” és: „Ma kijelentem neked” (5. Mózes 4:18; 6: 6; 7:11 ; 8:19; 11: 26,32; 30: 18,19; 32:46;)

Dr. E.W. Bullinger “TO-DAY” (Luke 23:43). The Companion Bible, Appendix

 

Ezért nem meglepő, hogy a XII századig, nagyons sokan ezt  eképpen olvasták, hitték és idézték:

„És monda néki Jézus: Bizony mondom néked ma: velem leszel a paradicsomban.”

Sajnos, a Lukács 23:43 nem az egyetlen vitatott visszaadású hely, például a Máté 10:28 verse más olvasatban is létezik Jusztin Vértanú, Első Apológia szerint. Ez a könyv kb. AD 134-ben készült és benne Jusztin nagyon sok bibliaverset idéz, mely által látható, hogy nagyon jól ismerte a Bibliát.

 

A Máté 10:28 verse a Károli Gáspár Biblia 1908 (HUNK) szerint:

„És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.”

 

Viszont a Máté 10:28 versét Jusztin eképpen idézi:

“És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik meg, aztán többet nem tehetnek; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.”

 

Mint látható, Jusztin Bibliájában ezen a helyen nem az állt, hogy „a lelket pedig meg nem ölhetik”, hanem „aztán többet nem tehetnek” és ő nem az egyetlen aki ezt a bibliaverset másképpen idézi mint Károli Gáspár.

Ami a Lukács 16 fejezetbeli gazdag és szegény esetét illeti, megkérdezhetem, miért csak két nézet létezne: szó szerinti történet vagy szó szerint nem érthető történet, példázat lenne? Talán létezik egy harmadik nézet, a helyes nézet. Egy HARMADIK nézet szerint a történetet nem Jézus Urunk mondta el. Ennek a nézetnek a támogatói – például – azt vélik, hogy ez egy későbbi interpoláció. Csak a Lukács evangéliuma mondja a történetet. A kérdés csupán az, vajon az eredeti Lukácsban is benne volt? Ez fontos kérdés.

A II századból feltérképeztek olyan kéziratokat, amelyek Lukács verseinek 71% -át tartalmazták (1151 versből 818-at). Ezek a következők: Lukács 1: 58-59; 1: 52-2: 1; 2: 6-7; 3: 8-4: 2; 4: 29-32; 4: 34-5: 10; 5: 30-7: 32; 7: 35-39,41-43; 7: 46-9: 2; 9: 4-17: 15; 17: 19-18: 18; 22: 4-24: 53. Mint látjuk, sajnos a 16-dik fejezet hiányzik. Persze ez semmit sem mond pró vagy kontra. Tudomásom szerint, csak a IV századtól van kézirat amely ezt tartalmazza, de ha valaki jobban ismeri a tényeket, itt tudomásomra hozhatja. Valaki mondta, hogy kézirat nincs de van egy kép a II századból való kéziratról, mely még nem került elő.

Bizonyos kéziratokban a gazdagnak neve is van és elején ezek a szavak állnak:

Lukács 16:19 És ismét mondott egy példázatot: "Volt egy gazdag ember, nevezetesen Nineás, aki bíborba és patyolatba öltözött, és nap mint nap fényes lakomát rendezett. ... (Nineás vagy Nineus itt a Fineás görögös formája)...”

 

Mi ennek az oka?

 

Feltehető az, hogy valamikor a II században valaki betett egy lapot ezzel a történettel a Bibliába, amely aztán tudva vagy tudatlanul be lett másolva, mintha az Úr Jézus mondotta volna.